Ránézésre még mindig úgy néz ki, mint egy rosszul sikerült tojásrántotta :) de tuti nem az!
A smarni eredetéről több legenda is szól. Az egyik ilyen legenda szerint Erzsébet királyné (Sisi) részére készítette az udvari szakács könnyű desszertnek, a diétája alatt. Azonban az étel nem a császárné, hanem a császár tetszését nyerte el és innentől az egyik kedvenc édessége lett. Másik legenda szerint maga császár készítette el egyik éjjel, mikor megunta a szigorú diétát amit előírtak neki.
A legvalószínűbb történet az eredetéről, az, hogy a császár egy vadászat alkalmával egy szegény parasztházba látogatott be és ott az asszony ezt tálalta fel a császárnak, nem lévén más étek a házban. Ezek után a császár gyakran készítette el magának a smarnit az udvarban is.
Valóban egy nagyon könnyű és gyorsan elkészíthető édességről van szó, ami tökéletes egy ebéd megkoronázásra, de reggeli vagy uzsonna időben is.
2 tojást szétválasztok és a fehérjéből könnyű habot verek, majd félre teszem.
2 tojás sárgáját, egy citrom reszelt héjával, egy púpozott evőkanál liszttel, 1,5 dl tejföllel, 1 evőkanál cukorral, egy csipet vaníliás sóval és 50 ml tejszínnel szép simára elkeverem.
Hablapáttal óvatosan hozzákeverem a tojáshabot.
Egy olyan serpenyőben amit be tudok tenni a sütőbe, vajat olvasztok. Beleöntöm a tésztát és pár percig hagyom a gázon, hogy egy kicsit megszilárduljon az alja. Ez kb. egy másfél perc.
180 C-ra előmelegített sütőbe teszem a serpenyőt 10 percre. Mikor letelik a 10 perc kiveszem 4 részre vágom a már félig kész tésztát. Vigyázva mert én már többször fogtam meg a serpenyő nyelét automatikusan, ne mondjam milyen érzés :) a 180 C-os fém.
A tésztát megfordítom, visszateszem a sütőbe további 10 percre.
Ez idő alatt 3 evőkanál cukorból és egy evőkanál vajból forró karamellt készítek.
A kész smarnit kisebb darabokra vágom és beleteszem a karamellbe. Átforgatom benne, tányérra szedem és cukros tejföllel tálalom.
Azt szeretem ebben a smarni receptben, hogy nem száraz. Szaftos, puha és itt-ott ropogós a karamelltől. Nagyon finom.
2 megjegyzés:
Nem lett egy kicsit csomós?
A császármorzsa egyik titka, hogy elég türelmesek legyünk az elkészítésénél. :D
Nem egyáltalán nem csomós. Nem is lehet, mert az ennél a variációnál nagyon csúnyán kijönnének a csomók, pontosan azért mert nagy darabokból áll és nem "morzsa". Ha a tipikus "morzsa" forma akkor talán elnézhetőbb a csomó benne, de ennél nem.
Megjegyzés küldése