Spenótos-juhtúrós ravioli

Friss spenót, mosolygó paradicsom, tojás, liszt, juhtúró, sajt és némi fűszer. Pár hozzávaló és máris tányéron a napsütés. 

A korábban már leírt tészta recept, az egy tojás és a 10 dkg liszt nagyjából két főre elegendő, ezért a mennyiséget ennek megfelelően kell növelni, ha több főre készülünk. 

~ Jó tanács: 

én mindig egy adag tésztát készítek egyszerre, 

mert nem egyformák a tojások, és ha egy-egy arányban növeljük a tojás és liszt arányt, 

az nem biztos, hogy jó eredményhez vezet. ~

Hozzávalók 4 főre:

2 adag friss tészta

30 dkg spenót

10 dkg juhtúró

1 kg paradicsom (lucullus fajta)

bazsalikom

fokhagyma, só,

parmezán

A tésztához a lisztet és a tojást robotgéppel összekeverem, a morzsás keveréket, egy fóliába csomagolom és mehet a hűtőbe addig, amíg elkészül a spenót.

Olíva olajon a fokhagymát megfuttatom és rádobom a spenótot. Nem sózom, mert később hozzáteszem majd a juhtúrót, ami sós, és ennek függvényében fűszerezem. Ha készre párolódott egy deszkán apróra vágom és mehet a túróhoz. Összekeverem és fűszerezem, sóval bazsalikommal és egy kevés parmezánnal. 

Egy másik edényben szintén olíva olajon megfuttatom a fokhagymát és rádobom a kockára vágott (hámozott) paradicsomot. Sózom, rádobom a bazsalikomost és már kész is, szinte csak átmelegítem, maradjon "nyers" a paradicsom. 

Mikor mindez kész, kinyújtom a tésztát és két egyforma darabra vágom. Az egyikre egyenlő távolságokra ráhalmozom tölteléket, majd a töltelékek között az ujjammal megkenem vízzel. Ráfektetem a másik tésztalapot és ahol az előbb megvizeztem ott összenyomkodom. Meg kell próbálni a levegőt kinyomkodni. 

Ha kész a művelet, derelyevágóval egyforma négyzetekre vágom. 

Lobogó forró vízben kb. 3 perc alatt készre fő.

Tányérokra teszem, a tetejére paradicsom szószt rakok, parmezánt reszelek rá. Fincsi.

Jó étvágyat hozzá!

Házi tészta

Lassan eléri a blog nézettsége a százezret, én meg hosszú-hosszú ideje felé sem néztem.

Köszönet a lelkes nézelődőknek.

Remélem most sikerül kis változásokkal, újraéleszteni a blogot. 

Elsőként egy kis előzetes a holnapi ebédből :)

Egy nagy tanyasi tojás, és 10 dkg liszt, ennyi kell ennek a csodának megalkotásához. 

Robotgépben "összeturmixolom" a tojást és a lisztet. Nem kell megijedni, ebből morzsás valami lesz, amit fóliába csomagolva legalább 10 percre a hűtőbe teszek. 

Felszerelem a tésztagépet és már mehet is a nyújtás, ami egyszerű dolog, bár ha apró kezek "kontárkodnak" bele, akkor kicsit hosszabb ideig tart :)

A tésztacsíkokat kb. 4 cm-es darabokra vágom és a régi, jó csigakészítő rudacskával sodrom a fusilli tésztákat. 

Most belisztezve, konyharuhán szárad és várja a holnapot :)

Gombás-tejszínes taglatelle

Egy kis gomba mindig jó ötlet, pláne egy majdnem vegetáriánus gyermek étrendjében :) A tészta a másik nagyon jó választás, és a kettő együtt pedig egyenesen főnyeremény. 

Hozzávalók 4 főre: 

500 g csiperke gomba (de lehet erdei gomba is)

500 g tagliatelle

1/2 dl fehérbor

2 dl tejszín

5-6 db szárított vargánya

só, bors, kakukkfű, petrezselyem

A szárított vargányát forró vízben áztatom egy jó fél órát. A csiperkét olíva olaj és egy kevés vaj keverékre dobva elkezdem "vízteleníteni". Mikor már látom, hogy kezd elforrni a víz róla, akkor öntöm rá a vargányás levet és hagyom, hogy magába szívja az erdei aromákat a csiperke. Ekkor kicsit sózom, és hagyom, hogy az ízek koncentrálódjanak és a víz elfőjön róla. 

Fél deci fehérbor, egy kevés őrölt bors, friss kakukkfű, 2 dl tejszín, és ha már kész az utolsó pillanatban egy csokor apróra vágott pertezselyem. 

A tésztát a csomagoláson található ideig főzöm, sós, lobogó forró vízben. 

Tálaláskor még egy kevés parmezán forgácsot reszelek rá.

Mindenki szeretni fogja :)

Lasagne padlizsánnal és spenóttal

Még mindig nem saját készítésű tésztából, de ismét itt egy lasagne variáció. Nagyon szép padlizsánt kaptam a piacon és hazafelé megszületett a döntés. Lasagne lesz belőle. Aztán még beszaladtam a zöldségeshez tanyasi tojásért és ott meg friss spenótot láttam. Az is hazajött velem. Így lett padlizsános-spenótos a lasagne :)


A padlizsánt hasonlóan készítem el mint a bolognai szósz. Legelőször a padlizsánt vágom kb. 1 cm-es kockákra, és megsózva hagyom egy kicsit pihenni. Ez azért fontos, hogy az esetleges keserű ízt a só segítségével távozzon, és ne rontsa el az ételt. Mielőtt az ételbe kerül egy kicsit megnyomkodom, hogy a kesernyés lé távozzon belőle.
Egy szál répát lereszelek, és az apróra vágott lila hagymával puhára dinsztelem. Oregánót, sót, frissen őrölt borsot, egy babérlevelet és 2 gerezd tört fokhagymát teszek bele. Mikor már illata van az ételnek, akkor teszem bele a kicsavart padlizsánt. Egy kicsit hagyom főni, majd mehet bele a paradicsomszósz. Én a legtöbb esetben teszek 1-2 teáskanál cukrot a paradicsomhoz, mert túl savas és egy szósz mindig másként viselkedik, mint a friss paradicsom. A készen kapható szószból nem fő ki a savassága, ellentétben a friss paradicsomból.
1 dl bort öntök hozzá. Nem véletlenül nem írtam oda, hogy fehér vagy vörös, mert szinte teljesen mindegy. Már próbáltam ezzel is, azzal is, mind a kettő tökéletes. Természetes, hogy érezhető a különbség, de az étel mind a két esetben szenzációs lesz a bortól.
Fedő alatt, lassú tűzön hagyom, hogy a padlizsán megfőjön. Amíg fő, elkészítem a spenótot. Alaposan meg kell mosni a friss spenótot, ha az ember nem szeretné, hogy a homok ropogjon a foga alatt evéskor :) Durvára vágom, nem szeretem ha szinte darált a spenót. Olíva olajon megfuttatom a 2 gerezd szeletelt foghagymát, sózom oregánót, bazsalikomot szórok rá és csak mikor átmelegedett, életre kelt egy kicsit a szárított fűszer, akkor teszem bele a spenótot. 1-2 perc alatt összefonnyad, és pillanatok alatt megfő.
Mikorra kész a spenót, addigra megfő a padlizsán is. Utolsó mozzanatként teszek hozzá egy kevés tejszínt. Átforralom és kész is.
25 g vajat felolvasztok, amihez 25 g lisztet adok és világos rántást készítek belőle. 300 ml tejet kimérek. Lassan, hogy ne csomósodjon be hozzáöntöm a tejet. Pici habverővel akadályozom meg a csomók kialakulását. Szépen lassan sűrű szósszá főzöm. Olyan állagúnak kell lenni a szósznak, hogy a kanál domború oldaláról ne cseppenjen le. Leveszem a tűzről, fűszerezem szerecsendióval és egy kevés sóval. És egy maréknyi reszelt sajtot keverek el benne.
Innen már pofon egyszerű. Rétegezem. Szépen sorban, egymás után. A tetejére besamel mártás, majd arra sajt kerül és mehet a 225 C-ra előmelegített sütőbe.
30-35 perc alatt szép pirosra, készre sül.
Azt mondják, hogy az olasz gyerekek megkérdezik a mamát, hogy mi történt az étellel, ha szétcsúszik a lasagne a tányéron. Ügyes voltam, nem csúszott szét :)

Lasagne al forno

Ma reggel arra ébredtem, hogy már idejét sem tudom milyen régen nem ettem lasagne-t. Tudom úgy lett volna sportértéke, ha a tésztát is magam készítem el, de erre ma nem került sor, felmértem a helyzetet és úgy véltem tökéletes lesz a készem vett lasagne lap is :)


A sok összetevő miatt úgy gondolná az ember, hogy bonyolult étel, de szerintem, ha a tésztát nem frissen gyúrjuk hozzá, akkor gyorsan elkészíthető.
Először a bolognai szósz készítem el. Már korábban is felkerült a blogra a bolognai receptje, de itt ismét leírom. Nem igazán szeretek utalgatni, arra, hogy itt meg itt már egyszer megtalálható az alaprecept. Valószínű sokan vitatkoznak majd most velem gondolatban, de ha valami megtetszik, szeretem azonnal egybe olvasni az egészet, nem mindig van kedvem ide-oda kattintgatni, azért, hogy egybe lássam a receptet. (biztos én is csináltam már utalásos dolgot, majd átnézem a blogot és orvosolom). És igazából az sem biztos, hogy ugyanúgy készítem el kétszer ugyanazt, előfordult már, hogy valami új került egy receptbe, vagy kivettem belőle valamit, azért mert éppen akkor azt tartottam megfelelőnek.
Úgy vélem, hely van, idő van, és miért ne írnám le még egyszer.
Kell hozzá 30 dkg darált hús (marha lenne az ideális, de a sertés hús is megteszi, ez most abból készült), 1 jókora sárgarépa, 1 nagyobb fej lila hagyma, 200 g paradicsom szósz, 30 ml fehérbor, 50 ml tejszín, fokhagyma, só, bors, oregáno.
A répát lereszelem, a hagymát és a fokhagymát pedig olyan apróra vágom, amilyenre csak tudom. Olíva olajat egy serpenyőben felteszem melegedni, majd mikor kellően forró, beleteszem a répát és a lila hagymát. Szépen lassú tűzön párolom. Ez azért fontos, mert a lassú főzéstől, mind a hagyma, mind pedig a répa édeskés lesz, ami később segít a paradicsom savasságát elvenni. Nem szabad hagyni, hogy a hagyma megbarnuljon, mert akkor már kap egy kicsi füstös, talán kesernyés ízt. Mikor megpuhultak a zöldségek, ekkor megszórom oregánóval, frissen őrölt borssal, sózom, és beledobom a nagyon apróra vágott fokhagymát, amiből természetesen összevágás előtt kiszedem a csiráját. Ezt a műveletet sajnos, egészen az új fokhagyma piacra kerüléséig el kell végezni :)
Egy kicsit tovább párolom a már fűszerezett répát és hagymát, majd mehet bele a darált hús.
Alaposan összekeverem és hagyom egy darabig főni. Mikor a hús már színt kapott, akkor teszem hozzá a paradicsomszószt. A répa és hagyma édessége mellett is előfordul, hogy még mindig savas (savanyú) a paradicsom, ezért ilyenkor egy kevés cukor sokat segít az ízén.
Mehet bele a bor, aminek csak az íze kell, tehát egy pár percig hagyom forrni, hogy a szesz távozzék belőle.
Már majdnem kész, az utolsó lépés a tejszín. Ezt azért teszem hozzá, mert egy kicsit krémesebb tőle a szósz. A tejszínnel már csak egy percig hagyom a tűzöm és már kész is.


A besamel mártáshoz 25 g vajat felolvasztok, amihez 25 g lisztet adok és világos rántást készítek belőle. 300 ml tejet kimérek. A kész világos rántást leveszem a tűzről, mert a tej hideg. Sokszor lehet tapasztalni, hogy azonnal összerántja a forró lisztet a tej. Egy picit hagyom hűlni és ekkor öntöm bele a tej egy harmadát. Így sokkal könnyebb csomómentesre keverni, majd hozzáadom a tej következő harmadát. Ezt is alaposan elkeverem, majd visszateszem a tűzre, ekkor megy hozzá a maradék tej. Szépen lassan sűrű szósszá főzöm. Olyan állagúnak kell lenni a szósznak, hogy a kanál domború oldaláról ne cseppenjen le. Leveszem a tűzről, fűszerezem szerecsendióval és egy kevés sóval. Így már kész is lenne a szósz, de én szoktam beletenni egy "meghámozott" camambert sajtot kockára vágva, amit felolvasztok benne.
A tűzálló edényt kikenem vajjal és az aljára egy vékony réteg sajtos szószt teszek. Erre jön egy réteg tészta, majd megint besamel, majd bolognai szósz és reszelt sajt. Erre jön ismét a tészta, majd besamel, majd bolognai, majd sajt. Ezt annyiszor ismétlem, amíg kitart a két mártás.
A legtetejére tészta kerül. Ez megkenem egy kevés félre tett besamel mártással. Megszórom oregánóval, majd a sajttal és teszek a tetejére 3-4 kis kocka vajat.
225 C-os sütőben 35 perc alatt készre sütöm.
Ilyen a napsütésben, egy pohár borral remek döntés a lasagne al forno!

Provance-i hagymatorta

Pizzát sütöttem ma, aminek a receptje már réges-régen fenn van a blogon. Ebből a tészta mennyiségből 3 pizza készül. Most a harmadik adagból Provance-i hagymatortát csináltam, lila hagymából.
A pizza tésztáját, hogy ne kelljen kutatgatni gyorsan leírom. 1 tasak szárított élesztőt, 1 ek. sót, 1 tk cukrot elkeverek 5 dl meleg vízzel. A folyadékot a dagasztóba öntöm és beindítom a gépet. Szépen lassan adagolom hozzá a lisztet, annyit hogy sima, kenyértésztát kapjak belőle. Kb 1 ek olíva olajat is keverek hozzá. Ha ez megvan lefedem és félre teszem amíg a töltelék/feltét el nem készül.
A hagymatorta esetében először a tölteléket kell elkészíteni, mert túlkelne a tészta, ha fordítva csinálnám.
4-5 nagy fel lilahagymát vékony szeletekre vágok úgy, hogy szétessen, karikákra. Kb. 5 dk vajat és 2 ek olajat egy serpenyőben felmelegítek. A hagymát beleteszem, fűszerezem kakukkfűvel, petrezselyemmel, sóval, borssal és egy egész babérlevéllel.
Nagyon lassú tűzön hagyom főni, gyakran rázogatom. Arra figyelni kell, hogy nem barnulhat meg a hagyma csak üvegesedhet, ezért kell a nagyon lassú tűz.
Miután még csak tavasz van, így esélytelen a kerti paradicsom, marad tehát a konzerv. Az egész paradicsomokat kis lábasba teszem és villával durván összetöröm. Sózom, borsozom és teszek hozzá egy tk cukrot. 3 gerezd fokhagymából kiszedem a csíráját (ez ilyenkor már elengedhetetlen), késlappal összetöröm és a paradicsomhoz adom. A paradicsomot szintén lassú tűzön főzöm, és kb. az egyharmadát hagyom elfőni.
A sütőt előmelegítem 200 C-ra.
Egy pités tálat olajjal kikenek és beleteszem a kinyújtott tésztát. Egy kevés parmezán sajtot reszelek az aljába.
Ha kész a paradicsom meg a hagyma, a babérlevelet és a fokhagymát kiveszem belőle, összekeverem őket és megtöltöm a tésztát. Az előmelegített sütőben 30 percig sütöm.
Mikor kész hagyom egy kicsit hűlni, hogy szépen lehessen szeletelni. Erdei gyümölcsös balzsamecetkrémmel egy kicsit megbolondítva, bárkit levesz a lábáról.

Piros tészta piros szósszal

Nagyon szép padlizsánt kaptam a piacon, és még mindig van a kertben cukkini ezért mára egy tuti kis tésztás vacsit dobtam össze.
A padlizsánt szokás szerint kockákra vágom, és besózom, ami legalább fél órát pihen egy szitában, hogy keserű leve távozzon :) a cukkinit is kockára vágom.
A tészta vizét felteszem főzni, és mire megfő a tészta kész is a vacsora.
Forró serpenyőbe olíva olajat öntök, mikor kellően meleg beledobom a zöldségeket. Sózom és bazsalikomot szórok rá. Szép pirosra sütöm a padlizsánt meg a cukkinit, mert akkor igazán jó, ha egy picit karamellizálódik a zöldség.
Mikor már kész, ráöntöm a paradicsomszószt, beletörök egy gerezd fokhagymát és átforralom. Egy kevés tejszínt keverek bele, mert attól krémesebb lesz.
Miután piros a szósz, piros tésztát választottam hozzá. De nem paradicsomosat, hanem pepperónisat, mert a csípős tészta ad, még egy kis pluszt az ételhez.
Annyira éhes voltam, és úgy siettem a evéssel, hogy mikor megnéztem a képeket akkor jutott eszembe, hogy nem tettem rá parmezánt :)
Szóval ami a képen nem látható - a szakácsnő szétszórtsága miatt - a reszelt parmezán, ami nélkül ugyan finom, de semmiképp nem illik lehagyni :)

/1 db padlizsán, 1 db cukkini, 1 doboz paradicsom, 1 gerezd fokhagyma, 3 ek tejszín, só, oregánó, 250 g pepperónis tészta/

Egy régi kedvenc

Pár évvel ezelőtt, mikor még lelkes kosár szurkoló voltam, előfordult, hogy ha úgy volt időnk elutaztunk ide-oda a csapattal meccsre. Egyik alkalommal Kecskeméten voltunk és mert ugye enni azt kell beültünk egy kedves kis étterembe. Ha megfeszítenek se tudnám megmondani a nevét, illetve azt merre található :)
Egy biztos, hogy nagyon finomat ettünk. Én, mint már akkor is rendes "gasztro-őrült" naná, hogy a legizgalmasabb ételt választottam :)
Ez volt a Tonhalas penne forró málnamártással!
Minden nyáron felkerül itthon is az "étlapra", mikor érik a málna.
Reggel, bár mondhatnám eszem annyi amennyi látszik :) szedtem egy jó adag málnát. Pár perc szedegetés után a lábamat nem tudtam felemelni a két napja folyamatosan esővel áztatott földről. Mókás látványt nyújtottam az öt centis sár-talppal :)
A málna megvolt, már csak meg kellett várni a vacsoraidőt!
A tésztát felteszem főzni, most azért ez az első lépés, mert a penne picit lassabban fő meg.
Amíg a tészta fortyog, elkészítem a kétféle mártást. A tonhal konzervet (egész darabos, nem olajos) lecsepegtetem, a hagymát apróra vágom, a málnát megmosom.
Olíva olajon a hagymát üvegesre dinsztelem, majd mehet rá a tonhal. Sózom, borsozom, egy kevés oregánó és egy leheletnyi bazsalikomos olaj. Ennyi.
Egy marék málnát felteszek egy kis lábasba 3 cl tejjel és 1 ek cukorral, illetve 2 ek balzsamecettel. Hagyom, hogy felforrjon.
Mire a két mártás kész, addigra a tészta is megfő. A tonhalra szedem a forró tésztát egy pici tésztalé kíséretében. Hagyom, hogy egy picit megpiruljon.
Tányérra szedem, meglocsolom bőségesen a forró málnaszósszal és egy-két málnaszemmel díszítem.
Hihetetlenül finom!!!!!!!!!!!!!

Tészta rózsaszínbe öltözve :)

A zöldségek csak úgy özönlenek a kertből :)
Bár a mostani zöldség nem saját termés, de biztos forrásból van, a szomszéd bácsitól kaptam hosszas rábeszélés után :) Hogy miért kellett a rábeszélés? Mert neki (koránál fogva) az a véleménye, hogy a kis céklát még nem lehet eltenni télire, mert nem gazdaságos. Végül meggyőztem, hogy szabaduljon meg egy-két darabtól a kedvemért, mert ebből nem savanyúság lesz hanem főétel. Most az jön, hogy naponta megkérdezi kérek-e bébi céklát :)
Ennyit a körítésről, most jöjjön a rózsaszín tészta!
Semmi fakszni egyszerűen megmosom, megolajozom, megsózom a bébi céklát becsomagolom sütőpapírba és 200 C-os sütőben puhára sütöm.
Ha kész megpucolom, kockára vagy csíkra vágom, közben felteszem a tészta vízét főni.
Egy serpenyőben olíva olajat melegítek, majd apróra vágott újhagymát megfuttatok rajta. Rádobom a céklát. Só, bors, római kömény. Egy fél doboz ricottát "felolvasztok" rajta, és az addigra már kész tészta vízéből lazítónak öntök hozzá egy keveset. Ha összerottyant a mártás, mehet bele a tészta, pár pillanat és kész!
Tálaláskor egy kis mozzarellát tépkedek rá és reszelek rá egy kevés parmezánt :)
Bizarr a színe, de nagyon finom!

Kelkáposztás spagetti

Tegnap anyu kelkáposzta főzeléket csinált és mint mindig a külső sötétzöld leveleket félretette nekem. Ezekből a szép zöld levelekből jöjjön, most ismét egy pillanatok alatt elkészíthető tésztaétel :)
A tészta vizét felteszem főzni, közben elkészítem a szószt.
A kelkáposzta leveleket megmosom, és csíkokra vágom. A fokhagymát vékony szeletekre vágom, és olíva olajon megfuttatom, erre dobom rá a kelkáposzta leveleit és fűszerezem, sóval, borssal. Várom míg egy picit puhul, aztán levéve a tűzről ráöntöm a tejszínt. Visszateszem lassú tűzre és puhára párolom a tejszínben a kelkáposztát.
Mikor a tészta megfőtt tányérra szedem és ráhalmozom a tejszínes kelkáposztát.
A tetejéről természetesen nem maradhat el a parmezán.

Gyors tagliatelle

Ezt a tésztát gyorsabban el lehet készíteni, mint amennyi idő alatt leírom ezt az igencsak rövidke posztot :)
A tészta vizét felteszem. Közben összevágom a napon szárított paradicsomot és vékony szeletekre vágom a fokhagymát.
A víz ekkorra biztosan felforrt. Beledobom az 5 perces tagliatellét.
Olíva olajon megfuttatom a fokhagymát, rádobom a paradicsomot és fűszerezem. Só, bazsalikom, oregáno, esetleg egy pici chilli.
Ez nagyjából 5, de lehet, hogy 4 perc alatt kész van, úgyhogy még lehet, "várni" kell a tésztára :)
A leszűrt tésztát egy kevés főzőlével együtt a paradicsomos fokhagymára teszem és átforgatom.
Tányérra halmozom és parmezánt reszelek a tetejére.

Tagliatelle articsókával

Reggel a piacon vettem egy pár articsókát. Töredelmesen bevallom első találkozásom volt az articsókával, mármint a konyhában. Enni már ettem, de soha nem főztem :) ezért izgalmas próbálkozásnak tűnt, de egyszerűbb volt mint gondoltam.
Szépen, szakszerűen megtisztítottam. A külső kemény leveleket leszedtem a szárát levágtam, de nem dobtam ki, mert gondoltam ez is belemehet a kajába, úgy mint pl. a brokkoli szára. A tetejét levágtam és kikapartam a "szöszt". A szárait megpucoltam és felvágtam. Rögtön citromos vízbe tettem.
Olíva olajra ráteszem az apróra vágott fokhagymát, a lecsepegtetett articsókát, fehérbort, sózom, borsozom és megfőzöm. Kb. 20 perc alatt fedő alatt megfő.
A tagliatellét megfőzöm, al dente. A wokba beledobom a kész articsókát és ráteszem a tésztát. Átforgatom és kész is.
Tányérra teszem és megszórom összevágott petrezselymet.
Valahol olvastam, hogy nem parmezán illik hozzá, hanem ricotta. Kipróbáltam, bevált. Hihetetlen ízt adott az ételnek a friss petrezselyem és a ricotta.
Ez is egy jól sikerült étel lett :)

"Zöld" spagetti

Azért van idézőjelben a "zöld", mert ez most nem a tésztára vonatkozik, mint spenótos zöld tészta, hanem a szószra.
Csak zöld színű hozzávalókból készül :)
Egy felfogás szerint az ételnek, akkor legnagyobb az élvezeti értéke, ha minél több szín van benne. Hát ez a tészta egyszínű szósszal készült, de ez semmit sem rontott rajta :)
Mint mindig ez az étel is a tészta főzési idejének megfelelő idő alatt készül el. Első lépésként felteszem a vizet forrni.
A hagymát nem túl apróra felvágom, és mehet is a forró olíva olajra. Megvárom, míg üveges lesz, majd ráteszem a feldarabolt cukkinit. Só, oregánó, fokhagyma, és hagyom egy picit megpirulni a cukkinit.
A zöld olajbogyót össze-vissza méretűre feldarabolom és ezt is mehet a többi után a serpenyőbe.
Kb. ekkorra forr fel a víz! Megsózom, öntök egy kevés olíva olajat a vízbe, majd a csomagoláson megadott időpontig főzöm a tésztát, forrástól számítva.
Vissza a szószhoz. Mire a vízbe belekerül a tészta, addigra kész a szósz, már csak egy csokor nem túl apróra vágott bazsalikomot és petrezselymet dobok rá.
Mikor a tészta kész leszűröm és a szószhoz rakom, egy kicsit átforgatom és már mehet is a tányérra. Petrezselyem, vagy bazsalikom levéllel díszítem.

Gombás orecchiette

Az előző posztban ugyan leírtam, hogy próbálok lista alapján vásárolni, de mikor hófehér, nagykalapos gombát látok (annak ellenére hogy nem nagyon szeretem) nem tudok elmenni mellette. Végigszaladt az agyamon, hogy ott árválkodik a polcon a tesómtól kapott doboz orecchiette és itt meg ez a szép gomba, hát ebből csak össze kéne dobni belőle egy fincsi ebédet.


Mint mindig azzal kezdem, hogy megnézem, mennyi ideig kell főzni a tésztát. Ez azért fontos mert a tészta főzési idejéhez kell (szerintem) időzíteni a szósz elkészültét! Úgy a legfinomabb egy tésztaétel, hogy a frissen főtt tészta azonnal a szószba kerül. Mikor már "megfagy" a tészta nem lesz igazi az élet.
Ennél a tésztánál 12 perc a főzési idő, így először feltettem a vizet.
Szóval a víz már fő, kezdhetem a szósz.
A gombát megpucolom. Tudom, hogy nem kellene leszedni a "héját", de van egy olyan kényszerképzetem, hogy a fehér csiperke külsejét el kell távolítani és mindig így is teszek.
Kicsit vastagabb, "harapható" darabokra vágom a gombát. A paradicsomot apró kockákra vágom, úgy mint a hagymát is.
Forró olajon megfuttatom a hagymát és rádobom a paradicsomot. A fokhagymát kivételesen egy nagyobb lyukú reszelőn reszelem le, és jönnek a fűszerek. Só, bors, oregánó, friss bazsalikom.
Nem kell hosszú ideig főzni, mert jobb az íze, mikor a gomba még szinte friss, és nem puhán átfőtt.
Közben a tészta is elkészül. Egyenesen a szószba rakom a tésztát, és átforgatom. Ha nem elég krémes, akkor a tészta főzőlevéből még adok egy keveset hozzá.
Az utolsó pillanatban még tépkedek rá egy kevés bazsalikomot.
Tálaláshoz parmezán forgácsot teszek a tetejére.
Pillanatok alatt elkészíthető és nagyon finom!