Tyúk vagy a tojás?, avagy a lila leves története

Napok óta ebben a végeláthatatlan malomkerékben érzem magam, amit csak úgy címkéztek fel, hogy "Tyúk vagy a tojás?"

Valamelyik nap, rendes bevásárlás során, örvendezve vettem tudomásul, hogy itt (néha gasztronómia szempontjából úgy érzem a világ végén) is lehet kapni lila burgonyát, a SPAR-ban. Természetes, hogy azonnal landolt, is egy dobozzal a kosárban. Gondoltam vasárnap ez lesz az ebéd, egy jó kis krémleves formájában.

Azt tudni kell, hogy az egyik kedvenc ételem a burgonya bármilyen formában, de sajna, hetek óta nem ettem rendes burgonyát, csak krumplit. Jó, jó de nem az igazi.

Tegnap a Gasztroangyalban is pont a burgonya volt a téma. És gyönyörű burgonyákat láttam, büszke is voltam magamra, hogy nekem is van egy kis dobozka csodám a kamrában :).

Szóval elkészült a leves, és valami elmondhatatlan ízvilága van ennek az egyébként becsületes nevén "Svájci kék"-nek nevezett burgonyának. Olyan volt, mintha vajjal lenne felturbózva, holott ilyen hozzávaló nem került a levesbe. 

Semmi bonyolult. A burgonyát megpucolom (miután a leveshez felhasználom a levét is nem kell félni, hogy veszít a színéből. Burgonya püré készítésekor, célszerű héjában megfőzni, mert akkor nem veszíti el a jellegzetességét.), annyi vízben amennyi éppen, hogy ellepi puhára főzöm. Fűszerezni, csak sóval és borssal, kell, mert a burgonya íze, nem kíván más fűszert, jelen esetben. 

Amikor megfőtt, botmixerrel pépesítem és tejszínt keverek hozzá. Ennyi, tálalható. 

A tetejére, szintén lila burgonyából készült chipset tettem. 

Ja, és hogy hol is van ebben a dologban a tyúk, meg a tojás? Hát ott, hogy reggel elszaladtam meleg péksütiért a SPAR-ba, és gondoltam veszek még egy dobozzal. Már le volt értékelve, mert szerintem rajtam kívül senki nem vett belőle. 

Délben ebéd után úgy gondoltam elszaladok, mert tényleg nagyon fincsi volt, és veszek még vagy két dobozzal (így leértékelve vagányabb az ember lánya), ha van még. És volt. Pont annyi amennyit reggel ott hagytam. 

Most már tényleg rátérek a tyúkra! 

Mikor keresnék valamit, itt értem a legegyszerűbb dolgot, mint szombat reggel bagett a pékségben és nincs, mert szombatra nem sütnek, vagy bárány húsvétkor a hentesnél, és nincs, vagy mogyoróhagyma, vagy bármi egyszerű, mégis innen elérhetetlennek tűnő dolog, akkor eszembe jut, ez a fránya tyúk. 

Azért nincs szombaton bagett, vagy bárány, vagy nyúl hús, mert nincs rá igény, vagy a kereskedő eldönti, hogy úgyse lenne, minek tartson. És ilyenkor duzzogok, mert ha egyáltalán nincs akkor honnan szűri le, hogy nincs rá igény, vagy, hogy legyen igény, ha meg se próbálja bevezetni a dolgot. 

És erre itt ez a "svájci kék"! Végre egy jó dolog és valószínű soha többet nem lesz, mert most sem kellett senkinek. Illetve, miután én a készlet javát felvásároltam, lehet a statisztika azt fogja mutatni, hogy van rá igény :)

De, ha egy fecskeként, nem csináltam volna meg azt a bizonyos nyarat, akkor innen bátran lehet rendelni.

Paradicsomos krumpli

 

Ismét egy kímélő, könnyű étel a két ünnep közötti időszakra, illetve bármelyik napra, mikor az ember egy egyszerű, gyors ételt szeretne enni, és nem ragaszkodik a húshoz. 

A krumplit pucolva, hasábokra vágva, úgy 90 %-ra megfőzöm, és félre teszem. 

Két-három gerezd fokhagymát felszeletelek, és kevés olíva olajon megfuttatom, de csak annyira, hogy illatozzon. Ezután, egy doboz darabolt paradicsomot öntök a serpenyőbe és egy kicsit hagyom, hogy elfőjön a levéből. A fűszerezés mindössze só, bors, petrezselyem és oregano.

A paradicsomos szószba óvatosan, hogy ne nagyon törjön össze, beleforgatom a krumplit. Reszelek rá parmezánt, és 25 percre a sütőbe teszem 200 C-on.

Tálalás után, még egy kis parmezánt reszelek rá, és már ehető is. 

Finom, nyárias étel, ami felüdülés egy borús, ködös napon.

Sült zöldségek

Egy igazán könnyű ebédet rittyentettem ma össze.
A reggel a piacon kezdtem, és össze is állt a fejemben az ebéd! Csupa zöldség, és mind sütve!
A krumplit megpucolom és hasábokra vágom, majd alaposan megmosom, hogy a keményítő egy része távozzon, mert így ropogósabb lesz a végeredmény.
A répát, a céklát és a lila hagymát gerezdekre vágom. Egy sütőpapírt bevizezek, és egy kisebb tűzálló tálba teszem. Belerakom a krumpli kivételével az összes zöldséget. Megsózom, borsot török rá, és friss kakukkfüvet, bazsalikomot, rozmaringot teszek rá, meglocsolom olíva olajjal és egy pár kocka vajat teszek a tetejére. A papírt betekerem úgy, hogy egy kis tasak legyen a végeredmény, így nem szökik ki a finom gőz.
A krumplit miután megszárítottam, megsózom és olíva olajjal meglocsolom. Ezt egy tepsibe teszem.
A két étel egyszerre sülhet a sütőben, 180 C-on, nagyjából 50 percig. Előfordulhat, hogy a cékla egy kicsit kemény marad, de a megoldás csak annyi, hogy egy kicsit még hagyni kell sülni :)
Nagyon finom és könnyű étel, mindamellett, hogy tápláló és vitaminban gazdag :)

Csirkenyárs rozmaringos krumplival

Újkrumpli!!! Hurrá, már nagyon vártam!
Bármikor pillanatok alatt összedobható belőle egy egyszerű, de annál finomabb ebéd vagy vacsora.


Most ebéd készült belőle, egy kis csirkenyárs kíséretével. A csirkével kezdem, mert annak egy picit állni kell a pácban. Kockára vágom a csirkemellet. Olíva olajat, friss apróra vágott rozmaringot és 2 evőkanál citrom levelet összekeverek és beleforgatom a húst.
Közben a nyárs pálcikákat beáztatom vízbe.
Az újkrumplit alaposan megmosom, majd négyfelé vágom. Ismét mosás következik :) Egy tálba teszem a felvágott krumplit és addig mosom, amíg a víz már nem homályos. Ez azért fontos, hogy a keményítőt lemossuk róla, mert ettől a kis cseltől, sokkal ropogósabb lesz a krumpli. Megszárítom a krumplit és összekeverem sóval, rozmaringgal és egy kevés olíva olajjal.
Alaposan megmosom a citromot és felszeletelem, a szeleteket pedig négyfelé vágom. Most jöhet a nyárs. Csirke-citrom-csirke-citrom ...
A nyársakat egytől egyig forró serpenyőben körbe pirítom.
Egy tepsibe papírt teszek. Az egyik felére megy a krumpli, úgy, hogy ne érjenek össze. A másik felébe megy a csirkenyárs. Már mehetnek is be az előmelegített sütőbe, 200 C-ra. Nagyjából 40 perc alatt szép pirosra sül. Egyszer időközben meg kell forgatni, hogy minden oldal alaposan megpiruljon.
Mielőtt elkészül az étel, egy kicsi lábaskában elkészítem az öntetet.
Két evőkanál olíva olajat, egy gerezd apróra vágott fokhagymát, egy késhegynyi cayenne borsot, egy csipet sót, egy kevés fekete szezámmagot, egy evőkanál balzsamecetet, egy evőkanál szójaszószt, egy evőkanál mézet felmelegítek, ez lesz a szósz.
A krumplit egy tányérra teszem, mellé megy a csirkenyárs. Én csak a nyársat locsolom meg a mézes szósszal, de ha a krumplira is kerül belőle nem rontja el :)