Vízkereszttől hamvazószerdáig

Már hetek óta tart a farsang, és csak most jutottam el odáig, hogy megsüssem a "kis szalagost".

Nem igazán tudom megmondani, hogy szeretem-e a fánkot, de egyszer egy évben, valahogy kötelező. És ilyenkor, igen szeretem, de nem tudom elképzelni, hogy máskor süssek, vagy egyáltalán eszembe jusson enni (pékségből) fánkot. 

Hozzáteszem, hogy a porcukrozott sütiket sem szeretem, de ez az elmélet is felborul ilyenkor. A fánk csak úgy finom, ha meleg, ráolvad a  porcukor nagy része és van hozzá egy jó adag baracklekvár :)

A másik dilemma a fánkkal kapcsolatban, az a fránya szalag. Hol sikerül, de inkább nem :) Tudom az elméleteket, hogy fedő, meg nem fedő, meg sok olaj, meg a kelési idő, meg ilyenek és mégsem mindig sikerül. Most szerencsém volt mert egy kis szalagot sikerült rácsempésznem a fánkokra, de a biztonság kedvéért tettem mellé egy szép bordót is :)

Hozzávalók kb. 25 db fánkhoz: 

50 dkg (langyos) liszt

2 dkg élesztő

5 dkg porcukor

5 dkg vaj

2 tojássárgája

fél liter tej (van, hogy kevesebb)

vaníliás só, rum, olaj

Nagyon fontos, hogy minden hozzávaló szobahőmérsékletű legyen és az sem baj, ha a lisztet egy kis időre a radiátorra tesszük, hogy langyos legyen. 

Elég kényes a tészta, nem lehet vele úgy bánni, mint bármelyik kelt tésztával. Egy kalácsnál nem gond, ha egy kis hideget kap, de a fánk tésztája, rögtön reagál rá. És ugye azok a szalagok . . .

3 dl langyos tejjel, 3 ek liszttel, 1 ek porcukorral felfuttatom az élesztőt. A maradék porcukrot kikeverem a két tojássárgájával.

Folyamatos keverés mellett a cukros tojást az élesztős keverékhez adom, majd az olvasztott vajat is lassan hozzákeverem. 

Dagasztó gépbe az összes hozzávalót alaposan eldolgozom, úgy, hogy könnyű kalácstésztát kapjak. 

Lefedem és a duplájára kelesztem. 

Ha megkelt, nem gyúrom át ismét, hanem egyszerűen kiborítom a deszkára és kézzel kinyújtom (szétnyomogatom), úgy, hogy kb. 1 cm vastag tésztát kapjak. 

Egy tetszőleges méretű pogácsa szaggatóval, vagy pohárral kiszaggatom a tésztát és egy ruhával letakarva ismét kelesztem egy kicsit. Nem szabad, hogy túlkeljen, mert az szintén a szalagokba kerülhet. 

A szaggatás után megmaradt tésztát össze lehet gyúrni és újra keleszteni, stb., stb., de én egyszerűen csak fogom, és úgy ahogy van, azt is kisütöm, kis darabokban. Általában, ezek a kis darabok a legkelendőbbek. 

Mikor letelt a fél óra, addigra az olajat felmelegítem. 

A fánkokba ujjal egy mélyedést nyomok és fejjel lefelé, azaz későbbi tetejét lefele fordítva teszem az olajba. Az első oldalt úgy sütöm, hogy a fedőt a serpenyőre teszem. Ha megsült az egyik fele, akkor lapáttal megfordítom őket és már fedő nélkül, a másik oldalát is szép pirosra sütöm. 

Az, hogy finom az garantált, az, hogy szalagos lesz, az nem garantált :)

Sok sikert hozzá!