Sült kacsamell

A kacsáról, aminek az elkészítését az előző bejegyzésben írtam le, levágtam a mellrészt. 

Egy serpenyőben a kacsa zsírjából felforrósítottam egy keveset és még rápirítottam egy keveset a bőrére. Ettől lett még piros pozsgásabb :)

A salátához ruccolát, koktél paradicsomot, kis parmezánt, balzsamecet krémet és a kacsával sült birsalmát használtam. 

Nagyon guszta lett a fény a sült kacsabőrön. Már egészen PS-nek tűnik, pedig rém egyszerű trükk: kacsazsír :)

Mennyei!

Párolt-sült kacsa

Ez a recept úgy kezdődik, hogy ... Végy egy négynapos kacsát, neveld 7 hónapig mindenféle finomságon, majd kérd meg Marika nénit, Adácson, hogy vágja le és kezdődhet a főzés konyhai "szakasza".

Na, ez pont így történt. Valamikor, május környékén csatlakozott 5 kacsa a baromfi udvarunkhoz, majd egy hete búcsút vettünk tőlük, ...

A kacsát megmostam, majd megszárítottam és alaposan bedörzsöltem sóval. A pocakjába került egy kis gyömbér és bazsalikom.

Az aprólékból leves készült. A kacsát egy pároló edénybe tettem és a leves fölé raktam kb. másfél órára. Egy tűzálló tálba cikkekre vágott birsalmát tettem és erre fektettem rá a kacsát. Egy vízbe mártott sütőpapírral befedtem és zsupsz be a sütőbe 180 C-ra, még másfél órára. 

A sütés utolsó szakasza, egy 20 perces papír nélküli sütés volt.

Tudom kicsit soknak hangzik ez a több, mint három órás párolás-sütés idő, de már meg kellett szoknom, hogy ezek az állatok, nem a gyors-ételek közé tartoznak. 

Teljesen más sütési módot, időt, hófokot kell használni náluk, mint bolti szárnyasoknál. Ebbe bele tartozik a bolti un. tanyasi szárnyasok is. 

Az én állatkáim túl sportosak :) Soha nem kaptak semmilyen tápot, csak kukoricán és zöldségen éltek, szabadon az udvarukba. 

Ennyi idő kellett hozzá, hogy tökéletes, szaftos sült kerüljön az asztalra.

Akinek lehetősége van rá, kövesse a receptet az elejétől kezdve ... :)  megéri, hihetetlen élmény, semmivel sem összehasonlítható az íz, ami az asztalra kerül.

Jó étvágyat hozzá!

Hideg-meleg ananászos saláta

Egy új év kezdődött ismét. A szilveszteri fogadalmak egyik "legkedveltebbje", mármint a hölgyek körében az, hogy megszabaduljunk egy-két kilótól, az ünnepi trakták után. 

Íme egy tökéletes és gyorsan elkészíthető, bármely napszakban - szerintem még vacsorára is megengedi, bármely szigorú diéta :) - fogyasztható finomság. A hozzávalókat egy főre határoztam meg, mert így egyszerűbb.

Hozzávalók 1 főre: 

- 2 szelet ananász (itt konzerv - ami tökéletes)

- 2 szelet Feketeerdei sonka (Lidl)

- 2 szelet camambert sajt

- 1 nagy marék ruccola

- 1 szelet kovászos-kemencés kenyér

- 1 gerezd fokhagyma

- balzsamecet krém

- cayenne bors, bazsalikom, vaj

Az ananász karikákat simán vajon elkezdem, egy serpenyőben sütni. Mikor félig kész és már elkezd pirulni, akkor teszem hozzá a szeletelt fokhagymát és a bazsalikom leveleket. Ez inkább konzerv ananásznál érvényes, mert annak sokkal nagyobb a "víz" tartalma, és annak el kell először párologni. Ha az elején tenném bele a fokhagymát, akkor az szénné égne mire az ananász elkészül és elveszne a sok fincsi fokhagyma chips :)

Közben a ruccolát tányérra helyezem, majd a csíkokra tépett sonka és kockára vágott camambert jön. Ezzel kész is a saláta "hideg" része. 

Ha az ananász kész, a tányérra helyezem, úgy, hogy nem érjen a salátához, mert megfonnyad a hőtől. 

Közben a szelet kenyeret átforrósítom a fokhagymás, bazsalikomos vajban. Mikor egy picit megpirult kockára vágom és ráteszem a salátára. 

Fincsi, laktató és könnyű étel. 

Jó étvágyat hozzá!

Alföldi gulyásleves

Egy klasszikus, egy klasszikus szakácskönyvből.

Elővettem egy adag marha húst a mélyhűtőből, ami pörköltnek kevés lett volna, de ha már kiolvadt kezdeni kellett vele valamit. Lett belőle gulyás leves.

A Gundel könyvet vetten elő és lássatok csodát nem is egy gulyás recept van benne. 

Az alap gulyás bár jól hangzik, kicsit "csupasznak" tűnt :) ezért az alföldi/szegedi gulyást választottam, amiben ár az eredeti recept szerint nincs se csipetke, se nokedli én azért tettem. 

Hozzávalók 4 főre:

500 g marha hús

700 g burgonya

150 g vöröshagyma

350 g vegyes zöldség (sárgarépa, répa, zellergumó)

140 g zölspaprika

60 g paradicsom

80 g zsír (eredetileg sertés zsírt ír, de én kacsazsírt használtam)

só, köménymag, fokhagyma

A húst egyenletes kockákra vágom, minél kisebb annál jobb, mert hamarabb kész az étel. A hagymát apróra vágom és a zsíron aranysárgára sütöm.

A fazekat lehúzom a tűzről, egy pillanatot hagyom hűlni, és csak ezután keverem bele a fűszerpaprikát. Ez azért fontos, mert ha a tűzőn lévő forró hagymára (zsírba) kerül a paprika szinte azonnal megég és keserű ízt, nem utolsó sorban rémes illatot hagy maga után. 

Ráteszem a húst is mielőtt visszakerülne a tűzre és megsózom. Innentől kezdve már lassú tűzön pörkölődik tovább a hús. Folyadék nem kell alá, mert annyi elég amennyi levet a enged, nem lében főnie. Mikor a hús leve elfőtt, akkor dobom bele az apróra vágott fokhagymát és szórom meg őrölt köménnyel. 

Fedő alatt tovább hagyom puhulni a hús, néha megkeverve és néha egy kevés vizet hozzá öntve, hogy ne égjen oda. Itt a könyv pontosan így fogalmaz "A hús tehát ne főjön, hanem rövid lében, gőzben párolódjon."

Közben egyforma kockákra vágom a krumplit és a zöldségeket. A paradicsomot és a zöldpaprikát, bár a recept szerint ezeket is apró kockára kellett volna vágni, én csak ketté vágtam, mert nem igazán szeretem a levesben úszkáló paprika és paradicsom darabkákat.

Mikor a hús már majdnem kész akkor kerül bele a krumpli és a zöldség. Először a hús zsírjában hagyom egy pár percig pörkölődni. 

Ekkor kell felönteni vízzel (lehet csontlé is, biztos más íze lehet, de a víz is tökéletes) és beledobni a paprikát és a paradicsomot. Pár perc múlva meg lehet kóstolni, az utófűszerezés miatt, de olyan koncentráltak már ilyenkor az ízek, hogy max. egy kis só, ami hiányozhat belőle :)

Mikor a zöldségek már majdnem megfőttek, akkor megy bele a nokedli. 

Nagyon finom és nagyon klasszikus. 

Semmi modern, semmi flikk-flakk. 

Tökéletes!

Gombás melegszendvics

A maradék tökéletes felhasználása :)

Az előző napi gombás tagliatelle feltétjéből maradt annyi, hogy pont nem elég ebédre 3 és fél embernek, ezért egy fantasztikus reggeli kerekedett belőle. 

A gombába, ami az éjszaka folyamán egy kicsit be is sűrűsödött, tettem egy egész tojást és némi reszelt sajtot. 

A kenyeret mindkét oldalán megkentem vajjal és ráhalmoztam a gombát. A tetejére szórtam még sajtot, de ha van otthon, akkor még finomabb tépkedett mozarella sajttal. 

180 C-ra előmelegített sütőben percek alatt szép pirosra sül. 

Szépen indul a nap egy ilyen reggelivel :)

Gombás-tejszínes taglatelle

Egy kis gomba mindig jó ötlet, pláne egy majdnem vegetáriánus gyermek étrendjében :) A tészta a másik nagyon jó választás, és a kettő együtt pedig egyenesen főnyeremény. 

Hozzávalók 4 főre: 

500 g csiperke gomba (de lehet erdei gomba is)

500 g tagliatelle

1/2 dl fehérbor

2 dl tejszín

5-6 db szárított vargánya

só, bors, kakukkfű, petrezselyem

A szárított vargányát forró vízben áztatom egy jó fél órát. A csiperkét olíva olaj és egy kevés vaj keverékre dobva elkezdem "vízteleníteni". Mikor már látom, hogy kezd elforrni a víz róla, akkor öntöm rá a vargányás levet és hagyom, hogy magába szívja az erdei aromákat a csiperke. Ekkor kicsit sózom, és hagyom, hogy az ízek koncentrálódjanak és a víz elfőjön róla. 

Fél deci fehérbor, egy kevés őrölt bors, friss kakukkfű, 2 dl tejszín, és ha már kész az utolsó pillanatban egy csokor apróra vágott pertezselyem. 

A tésztát a csomagoláson található ideig főzöm, sós, lobogó forró vízben. 

Tálaláskor még egy kevés parmezán forgácsot reszelek rá.

Mindenki szeretni fogja :)

La pizza margherita

Amikor az egyszerűség gyönyörködtet :)

Ma egy kicsit másként csináltam meg a paradicsom szósz, mint korábban. Sokkal egyszerűbb, és finomabb is. Először úgy gondoltam paradicsomos tészta lesz, de mire elkészült a szósz, azon vettem észre magamat, hogy landolt a pulton egy kiló liszt és már gyúrtam is a tésztát :)

Hozzávalók:
Paradicsomszószhoz:
1 doboz egész paradicsom konzerv
3 gerezd fokhagyma
olíva olaj
bazsalikom
só, bors
parmezán
mozzarella

Pizza tésztához: 
1 kg liszt
2 cs szárított élesztő
6 ek olíva olaj
só, langyos víz

A paradicsomot villával összetöröm, sózom, borsozom és beletépkedem a bazsalikomleveleket. Félre teszem "pihenni". Olíva olajat felforrósítom és a felszeletelt fokhagymát beleteszem. Amikor színt kap a fokhagyma, leveszem a tűzről és hozzáteszem a korábban félre tett paradicsomot. Visszateszem a tűzre és felforralom. Ennyi, nagyon finom és, mint látható, rém egyszerű.

A pizzatésztát, a szokásos módon begyúrom, és hagyom kelni legalább 30 percig. Nyújtás, olíva olaj, paradicsom szósz (nem túl sok, nehogy eláztassa), parmezán és egy összetépkedett mozzarella. 

Zsupsz be a 230 C-os sütőbe, és várni amíg mosolygósan piros nem lesz :)