2009. szeptember 16., szerda

Bazsalikomos tészta


Most először próbáltam ki az ízesített morzsát, és nagyon tetszett, úgyhogy gyakrabban fogom alkalmazni a tészták ízesítéséhez.
Semmi bonyolult nincs benne, egyszerűen egy robotgépben összedarálok egy szelet kenyeret. A serpenyőben felforrósítok olíva olajat, én most chilis ízesítésűt használtam és erre rádobom a kenyér morzsát. Kevergetve szép pirosra, ropogósra sütöm. Óvatosan kell csinálni, mert lassan indul a pirulás, aztán hirtelen lesz kész. Én még a serpenyőből is kiöntöttem, mert féltem, hogy az edény túl meleg és megégeti a morzsát.
A bazsalikomos tésztát sós vízben kifőzöm.
Olíva olajon megfuttatok egy kevés szeletelt fokhagymát, fűszerezem még egy kis bazsalikommal, majd rádobom a tésztát, átforgatom, tányérra teszem.
Megszórom a már kész chilis morzsával, és sajtot reszelek rá.

2009. szeptember 15., kedd

Egy villámgyors hamis kínai


Ha még nem említettem volna, a kedvenceim közé tartoznak az ázsiai ízek is. Természetesen ebből is a pillanatok alatt elkészíthető, a bonyolultakat meghagyom a profiknak :)
Ez a mai vacsi egyike azoknak a fantasztikus mindent bele kajáknak amelyeket bármikor, napszaktól függetlenül el tudok fogyasztani.
Nem sok minden kell hozzá, csak egy-két elhagyhatatlan alap hozzávaló, így a fokhagyma, szójaszósz, üvegtészta, öt-fűszer keverék, só. Ha ezek nincsenek otthon akkor el se kezdem, de ugye ilyen nem fordulhat elő :)
Természetesen ezzel nem vagyunk kész mert még kell hozzá ez-az, de csak olyan amiért nem kell 10 méternél nagyobb távolságot megtenni, tehát van itthon :)
Ami a legfontosabb az étel elkészítésekor, hogy minden hozzávalónak kéznél kell lennie, mert pillanatok alatt történnek a dolgok és nincs idő "jaj, ezt elfelejtettem"-re.
A fokhagymát, a lila hagymát, a paprikát, a cukkinit, a (konzerv) barackot apró kockára vágom és külön kis tálkákba teszem.
Két tojást egy pici sóval elkeverem, és forró wokban lepényt sütök belőle, mindkét oldalát szép pirosra sütöm, majd tányérra csúsztatva ezt is (kicsit nagyobb) kockákra vágom.
Vizet forralok, egy nagyobb tálba az üvegtésztára, egy kisebb tálkában wakame algára öntöm, és hagyom hagy legyenek bevetésre készek.
És most jön a villámgyors munka. Forró wokba olajat öntök, megvárom míg "megmozdul". Első lépés a fokhagyma, tényleg gyorsan kell csinálni, mert megég. Pár kavarás után jöhet a hagyma, pár kavarás és a paprika, majd a cukkini, a barack és a tojás. Megforgatom, átforrósítom őket, de nem főzöm, mert ugye a kínai ételekben a zöldségek roppanósak. Miután átforrósodott minden jöhet a fűszerezés. Szójaszósz, annyi, hogy "látható" legyen, az ötfűszer keverék és egy kis csipet só. Sóval óvatosan, mert a szója szósz is sós.
Erre jöhet a wakame, majd a leszűrt tészta. Alaposan átforgatom, ha a tészta felvenné az összes szójaszószt, akkor még szoktam hozzá önteni. Pár percig hagyom főni.
Tányéron a hamis kínai, két evőpálcika és egy pohár jó vörös bor. Kell ennél több egy gasztronómiai élményhez?

Elhunyt a "Mester''!


Tegnap, 2009. szeptember 14-én elhunyt Keith Floyd.
Igen a "Mester", nekem. És, hogy miért ő, mert Keith Floyd hatására kezdtem el komolyabban foglalkozni a gasztronómiával.
A kezdeti csetlés-botlás után az első nagy vállalkozás egy Keith Floyd recept volt. Úgy gondoltam, ha ezt el tudom készíteni, akkor irány a "nagyvilág" és semmilyen nehézség nem állít meg a gasztronómia ezerszínű palettáján.
Ez a recept a Tunéziai marharagu volt. Elkészült. Finom lett. És azóta sokszor elkészítettem. És igen, elkezdtem főzni, utána olvasni, kipróbálni ezt-azt, és kóstolni nemzetek ételeit. Aztán jött a blog. Majd jöttek a borok, de nem Floyd-i mennyiségben :)
Aztán jött Jamie Oliver, meg Nigela, meg Ramsey és a többiek, de Floyd, a maga bormámoros stílusában mindig az egyik nagy kedvencem maradt.
Nyugodjon békében ...

2009. szeptember 2., szerda

Egyszerű szilvás "kosár"


Megint egy pillanatok alatt elkészíthető süteményt sikerült, így a "hajnali" órákban összedobni. Az, hogy gyors csak az egyik dolog ami még nagyon kedvelté teszi, a másik az, hogy könnyű is megcsinálni, ja és még nagyon finom is.
A gyümölcs ami benne van lehet bármi, ami éppen akkor mikor készül idény szerint a fán, piacon, boltban megtalálható. Most a szilva a befutó, ezért ezzel készült.
A szilvát megmosom, és csíkokra vágom, majd cukorral és fahéjjal összekeverve hagyom állni addig, míg a tésztát elkészítem.
A lisztet összemorzsolom a vajjal (ez lehet Ráma is), majd mehet bele a cukor, a tojás, a rum, a citromhéj és a vaníliás cukor.
A tésztát alaposan összegyúrom, majd liszttel beszórt deszkán kb. 1/2 cm vastagra nyújtom. Késsel négyzetekre vágom, és most jön az ami talán egy pici kézügyességet igényel, de ha van konyhai segédeszköz akkor semmi gond. Kis kosarakat kell készíteni a tészta négyzetekből. Sajna nekem nincs az a fémből vagy kerámiából készült kosárka formám, amit egyszerűen csak kibélelnék. Marad a kézzel gyártott, formált kosárka, igazából így van sportértéke, és kicsit rusztikusabbak is :)
A kosarakat megtöltöm a már előre elkészített fahéjas szilvával.
A sütőt előmelegítem 200 C-ra és kb. 35 perc alatt készre sütöm a kosarakat.
Ugye, hogy milyen egyszerű elkészíteni, és csak egy órával kell korábban kelni.

/25 dkg vaj, 50 dkg liszt, 12 dkg cukor, 2 nagy tojás, rum, citromhéj, vaníliás cukor, 40 dkg szilva, 5 dkg cukor, fahéj/

2009. szeptember 1., kedd

Piros tészta piros szósszal


Nagyon szép padlizsánt kaptam a piacon, és még mindig van a kertben cukkini ezért mára egy tuti kis tésztás vacsit dobtam össze.
A padlizsánt szokás szerint kockákra vágom, és besózom, ami legalább fél órát pihen egy szitában, hogy keserű leve távozzon :) a cukkinit is kockára vágom.
A tészta vizét felteszem főzni, és mire megfő a tészta kész is a vacsora.
Forró serpenyőbe olíva olajat öntök, mikor kellően meleg beledobom a zöldségeket. Sózom és bazsalikomot szórok rá. Szép pirosra sütöm a padlizsánt meg a cukkinit, mert akkor igazán jó, ha egy picit karamellizálódik a zöldség.
Mikor már kész, ráöntöm a paradicsomszószt, beletörök egy gerezd fokhagymát és átforralom. Egy kevés tejszínt keverek bele, mert attól krémesebb lesz.
Miután piros a szósz, piros tésztát választottam hozzá. De nem paradicsomosat, hanem pepperónisat, mert a csípős tészta ad, még egy kis pluszt az ételhez.
Annyira éhes voltam, és úgy siettem a evéssel, hogy mikor megnéztem a képeket akkor jutott eszembe, hogy nem tettem rá parmezánt :)
Szóval ami a képen nem látható - a szakácsnő szétszórtsága miatt - a reszelt parmezán, ami nélkül ugyan finom, de semmiképp nem illik lehagyni :)

/1 db padlizsán, 1 db cukkini, 1 doboz paradicsom, 1 gerezd fokhagyma, 3 ek tejszín, só, oregánó, 250 g pepperónis tészta/

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...