2011. december 31., szombat

Boldog Új Évet!


2011. december 29., csütörtök

Paradicsomos krumpli


Ismét egy kímélő, könnyű étel a két ünnep közötti időszakra, illetve bármelyik napra, mikor az ember egy egyszerű, gyors ételt szeretne enni, és nem ragaszkodik a húshoz. 
A krumplit pucolva, hasábokra vágva, úgy 90 %-ra megfőzöm, és félre teszem. 
Két-három gerezd fokhagymát felszeletelek, és kevés olíva olajon megfuttatom, de csak annyira, hogy illatozzon. Ezután, egy doboz darabolt paradicsomot öntök a serpenyőbe és egy kicsit hagyom, hogy elfőjön a levéből. A fűszerezés mindössze só, bors, petrezselyem és oregano.
A paradicsomos szószba óvatosan, hogy ne nagyon törjön össze, beleforgatom a krumplit. Reszelek rá parmezánt, és 25 percre a sütőbe teszem 200 C-on.
Tálalás után, még egy kis parmezánt reszelek rá, és már ehető is. 
Finom, nyárias étel, ami felüdülés egy borús, ködös napon.

2011. december 28., szerda

Ünnep után! - Pirított gomba

Azt hiszem nem vagyok egyedül azzal a gondolattal, hogy "ha csak meglátok valakit enni előttem, akkor ..."
Ugye, hogy nem vagyok egyedül. Na, de enni azért kell :) és erre találták ki a könnyű, gyorsan elkészíthető fogásokat, amikkel (talán) húsvétra elfelejtjük még a gondolatát is, a nehéz ünnepi ételeknek, és fel lehet, venni a harcot a sonka-tojás párossal. Most jut eszembe, még ott van a farsangi fánk, de talán az nem olyan "húzós".
Mára elfogyott a "maradék" és lehetett végre valami frissel asztalhoz ülni.
Egy egyszerű pirítós, kevés gombával és vajjal. Ugye, hogy milyen, szinte üdítő fogás :)



Negyed kiló gomba és sok-sok vaj. Ez így nem hangzik túl üdítőnek, de mégis az.
A gombát, felszeletelem, és a vajat odateszem a tűzre. Mikor már megolvadt és serceg egy picit mehet rá a gomba. Átforrósítom a gombát a vajon, majd jöhet a só, amit természetesen elindítja a gomba levét. Ezt a levet teljes egészében el kell főzni róla, és akkor lesz finom, szinte édes, gesztenyére hasonlító íze.
Egy kevés kakukkfűvel, petrezselyemmel és őrölt borssal időközben megbolondítom, és türelmesen várom, hogy elfőjön a lé és elkezdjenek pirulni a gombaszeletek.
Mikor már majdnem kész bedobom a kenyeret a pirítós sütőbe és szinte egyszerre lesznek kész.
A tányérra rajzolok pár vonalat balzsamecet krémmel, mert az íze ad a gombának még egy kis csavart.
Pirítósra halmozom a gombát, reszelek rá némi parmezánt, és végül megszóróm petrezselyemmel.

2011. december 19., hétfő

Visszajöttem!

Nem tudom megszokni a másik blogot :(
Pedig ugyan az! Az is én vagyok, de valahogy ez az igazi, ezt szeretem, ezt szoktam meg és az a blog az, amit már évek óta írogatok, formázgatok.
Itt születtek jobbnál jobb receptek, ezen a blogon tanultam meg "írni".
Így visszatérek!

2011. december 12., hétfő

Harcsa és a "tenger"



Még talán nincs késő egy-két ötletet adni a karácsonyi vacsihoz :)
Ez egy remek kis étel és pillanatok alatt készen van, nem vesz el sok időt a családtól és az egyéb készülődéstől.
Egy kicsit elmostam a sós vizek és az édes vizek határait ebben az ételben. Egy tipikusan édesvízi hal, a harcsa és egy tipikusan tengeri ízvilág, adott egymásnak randevút a fazékban, majd a tányéron.
Gyönyörű harcsát lehet venni minden nap, illetve bármilyen (túlnyomórészt édesvízi) halat, az egri piacon a halárus hölgynél.
Hozzávalók 4 főre:
- 4 szelet harcsa törzs (nagyobb étkűeknek lehet az adagot duplázni)
- 6 gerezd fokhagyma
- egy csokor petrezselyem
- 1,5 dl fehérbor
- 2 dl tejszín
- olíva olaj
- só, bors
A fokhagymát megtisztítom, és kiszedem belőle a csíráját, majd vékony szeletekre vágom. A petrezselymet felaprítom. Én szeretem, ha látni lehet, hogy petrezselyem, de ha valaki máshogy szereti lehet egészen apróra vágni. A halat elkészítem.
A serpenyőben olajat hevítek. Gyorsan kell dolgozni, mert a fokhagyma megéghet pillanatok alatt és akkor keserű lesz.
A forró olajba beledobom a fokhagymát, és gyorsan megkeverem, hogy átvegye az ízét az olaj. Sózom, borsozom, felöntöm borral, és beleszórom a petrezselyem háromnegyedét. Beleteszem a halszeleteket és hagyom készre párolódni.
Ha a hal kész, kiszedem egy tányérra. A serpenyőbe beleöntöm a tejszínt és átforgatom, majd visszateszem a halat és megpróbálom óvatosan, hogy a hal ne essen szét, megforgatni a szaftban. És kész.
Tálalni lehet krumpli pürével, vagy rizzsel, bármelyik megoldás megfelelő a hal mellé. A petrezselyem maradékát a kitálalt, forró halra szórom, ami egy plusz illat élményt ad, az ízek mellé.

2011. szeptember 6., kedd

Karfiol csőben




Hozzávalók 4 főre: 
1 kisebb fej karfiol
25 g vaj
25 g liszt
3 dl tej
15 dkg sajt
só, bors, szerecsendió,
zsemlemorzsa

A karfiolt rózsáira szedem és forró vízbe téve megfőzöm, de csak annyira, hogy még ne essen szét.
Egy hőálló tálat kivajazok, és zsemlemorzsával beszórom. Beleteszem szépen sorban a karfiol rózsákat.
A besamel mártáshoz 25 g vajat felolvasztok, amihez 25 g lisztet adok és világos rántást készítek belőle. 300 ml tejet kimérek. A kész világos rántást leveszem a tűzről, mert a tej hideg. Sokszor lehet tapasztalni, hogy azonnal összerántja a forró lisztet a tej. Egy picit hagyom hűlni és ekkor öntöm bele a tej egy harmadát. Így sokkal könnyebb csomómentesre keverni, majd hozzáadom a tej következő harmadát. Ezt is alaposan elkeverem, majd visszateszem a tűzre, ekkor megy hozzá a maradék tej. Szépen lassan sűrű szósszá főzöm. Olyan állagúnak kell lenni a szósznak, hogy a kanál domború oldaláról ne cseppenjen le. Leveszem a tűzről, fűszerezem szerecsendióval és egy kevés sóval.
Itt még nem ér véget a besamel története, mert ebbe a variációba tojás is kell. Hagyom egy picit hűlni a mártást, és két egész tojást egyesével belekeverek. Azért kell egy kicsit hűlnie, mert ugye nem szeretnénk rögtön, egy jópofa tojásrántottává alakítani a gyönyörű, selymes mártásunkat. 
A mártást, a karfiolra öntöm, majd megszórom egy kevés zsemlemorzsával és jó vastagon reszelt sajttal.
35-40 perc, 200 C-os sütőben. 
Kész a fincsi lakoma. A teteje ropogós, a belseje krémes, kell ennél jobb :)

2011. augusztus 6., szombat

Szedres-barackos galette




tovább a recepthez ...

Spenótos rétes




tovább a recepthez ...

Pavlova-torta



Hozzávalók: 
4 tojásfehérje
240 g porcukor
1 tk gyümölcsecet
2 tk étkezési keményítő
vanília kivonat, csipet só
tejszín
gyümölcs (szeder, málna, nektarin)

A tojásfehérjét habbá verem, de először nem tejesen keményre. Mikor félkemény a hab, lassan belekeverem a porcukrot, a vanília kivonatot, a keményítőt, az ecetet és a sót. Az ecettől és a sótól gyönyörű fényes lesz a hab. 
Egy sütőpapírra szedem a habot, nagyjából kör alakra. 
A sütőt előmelegítem először 150 C-ra, majd mielőtt beteszem sülni a tortát visszaveszem a hőfokot 110 C-ra. 60 perc alatt szépen megsül.
Mikor kész, kikapcsolom a sütőt, egy fakanál segítségével kitámasztom résnyire az ajtaját és hagyom, hogy teljesen kihűljön. 
Óvatosan (mert törik) egy tortatálra teszem és azon díszítem. Most összetörtem pár szem málnát egy kevés tejszínhabbal, azt kentem a tetejére, erre kanalaztam a tejszínhabot, majd jöhetnek a gyümölcsök.
Ugye mondtam, hogy nagyon finom :)

Ratatouille




tovább a recepthez ...

Kefíres pogácsa




tovább a recepthez ...

Muszaka




tovább a recepthez ...

Töltött csirkemell - gyökérzöldségek




tovább a recepthez ...

Párhuzamosan!

Addig, amíg mindenki át nem szokik a másik blogra, addig itt is közzé teszem a képeket.
Valamelyik nap olvastam, hogy a blogok nagy része nem éri meg a három hónapot. Bepánikoltam, és most segítségül hívom "magamat". Itt már három éve jelen vagyok, nem szeretném, ha egy váltás miatt "megszűnnék" :) Ezért pár hétig párhuzamosan vezetem a két blogot.

2011. július 27., szerda

Elköltöztem!

Három év elteltével, számot vetettem, hallgattam a közönség szavára és egyszerűsítettem.
Sajnos a statisztika szerint ennek a blognak a neve megjegyezhetetlen ezért, hogy minél több olvasóval oszthassam meg a receptjeimet, gondolataimat, költözöm.
Az új helyen is hasonló minőségben várok mindenkit.
Millió puszi, innen utoljára!

Ja és itt vagyok elérhető :)

Egyszerű és finom

2011. július 3., vasárnap

Saláta őszibarackkal


Ez egy tipikusan mindent bele saláta :) kinyitottam a hűtőt és amit találtam beletettem. Ma vendégség volt, és Zsófi szerencsére "megengedte", hogy végigfőzzem a menüt. Egész délelőtt üldögélt a kis székében, gagyogott, sikongatott, próbálgatta a hangját, rágcsálta a macit.
Rukkola ágyra tettem a hozzávalókat. A sonkát grill-lapon megpirítottam, és csíkokra vágtam, így ment a saliba. A kék penészes sajtot rámorzsoltam, a parmezánból forgácsokat csináltam.
Szórtam rá mandula szeleteket, és hajszál vékonyra vágott lilahagymát.
Az őszibarackot cikkekre vágtam. A serpenyőbe vajat olvasztottam, és erre dobtam rá az őszibarackot, majd egy kevés világos nádcukorral pirítottam egyet rajta. Ez ment a tetejére, még melegen. A dresszing egyszerűen egy kevés só, bors és erdei gyümölcsös balzsamecet krém volt.
Fenséges lakoma :)

2011. július 2., szombat

Fej nélküli hal :)

Az e havi Magyar Konyhában olvastam a "Fogas kérdés" cikket, ahol megtaláltam a keszeg elkészítésének tökéletes módját, amit természetesen azonnal ki kellett próbálnom.
Szegény halnak azért nincsen feje, mert akkor egészben nem fért volna be a serpenyőbe, be kellett áldoznom a végeredményért a látványt.
A cikkben azt írták, hogy a halat mindkét oldalán milliméterenként be kell vagdosni, hogy azok a bizonyos Y szálkák, melyek rém idegesítő mennyiségben találhatók a halban, mind összetörjenek.
Megfosztottam a halt a fejétől és jött a vagdosás. Azt hittem ez valami szörnyű nehéz és hosszadalmas munka, de pillanatok alatt kész volt. Persze egy jól megélezett kés elengedhetetlen hozzá :)
A cikk, kezdőknek ad egy kis engedményt és elég 2 milliméterenként beirdalni a halat, lényeg, hogy minden vágásnál, halljuk a szálkák recsegését.
Mikor kész az irdalás, be kell sózni a halat és hagyni pihenni legalább 15 percet. Ez az idő pont elég, hogy előkészítsem a lisztet és az olaj is kellőképpen felmelegedjen.
Lisztbe forgatom és mehet a forró olajba. Legyen tényleg nagyon forró az olaj (de még ne égjen). Gyakran forgatva szép aranybarnára sütöm a halakat.
Köret nem szükséges, mert csak elveszi a hal nyújtotta élményeket.
Egyetlen pici szálkával sem találkoztam evés közben, nem kellet óvatoskodva minden egyes falat előtt alapos vizsgálatot végezni, hogy nehogy a torkomon akadjon :)
Minden nap tudnám enni, de akkor mi lenne a bloggal :)

2011. június 30., csütörtök

Sárgarépa project


Bár ilyet még nem eszik, de rettentően élvezte az ízét. Nyers répát egy picit megharapdáltam, így lett a felszínén egy kis "lé". Imádta :)
Jó úton halad, gasztronómus lesz belőle.

2011. június 28., kedd

Az első!


Sajnos idén nem úgy jött össze a kert, mint ahogy az elmúlt években. Ám mégis "megszületett" az első pici, piros paradicsom :)
Még szégyenlős a kicsike, de hamarosan kénytelen lesz előbújni.
Idén csak két koktél paradicsomfát sikerült nevelni, az erkélyen. Rengeteg pici bogyócska van már rajta, szerintem egész nyár végéig nem kell a reggelihez paradicsomot venni, lesz mit szüretelni.

2011. június 26., vasárnap

Miért éppen Szarvas?


Egy kedves barátom és családja látható a képen, aki ezt írta magáról:

"Béla és Mónika két gyermekükkel, Borbálával és Boldizsárral, illetve állandó és elmaradhatatlan útitársukkal, a család barátjával, Evelinnel jelentkezik az állásra.
Tizenöt éves kora óta 44 országban járt, köztük Norvégiában, Izraelben és Indiában is. A gyerekek is nagy utazók, Európa számos országában jártak már. Béla rendszeres szerzője a Turista Magazinnak, fotói pedig több kiadványban megjelentek már.
A család valójában turisztikai élmény-ellenőr volt mindig is: járják a világot és az országot, tengerszinttől a hegycsúcsokig, Holt-tengertől a Himalájáig, a szelíd pannon domboktól a bájos alföldi csodarétekig. Minden érdekli őket, ami kötődik egy tájhoz, egy helyhez, egy városhoz: a hely szelleme és a helyi ízek, kis múzeumok és nagy holtágak, csendes szemlélődés és aktív kikapcsolódás, kultúrhistória és vendégszerető néplélek. Bárhol jól tudják érezni magukat. De ők most mégis Szarvas városába vágynak. Hogy miért, kiderül majd a következő blogbejegyzésekből.
(és mégvalami: lájkoljátok a Miért éppen Szarvas oldalt a facebookon.
http://www.facebook.com/szeretemszarvast
és ott még szavazhattok a képünkre!)"


A lényeg, hogy még van egy pár óra, a szavazásból, és ha sikerül minél több szavazatot kapniuk, akkor remek kis élménybeszámolókat lehet majd olvasni Béla tollából, a blogján. Kérem, aki erre jár, legyen szíves szavazzon!
Köszi

Cseresznyés kalács


Egy téli étel, egy nyári hozzávalóval! Bevallom, mikor először eszembe jutott, kicsit kételkedtem a sikerességében, de bejött.
Még nincs teljesen vége a cseresznye szezonnak, mert az olyan későn érő fajták, mint ami a kertben van, még csak most szedhető, úgyhogy nem vagyok a poszttal elkésve. Bár valószínű a meggy és a sárgabarack is hasonlóan finom lesz, mert természetesen azokat is kipróbálom.
Szóval a lényeg: vegyünk egy alap, mindenki fejében, házi szakácskönyvében megtalálható kalácstésztát. Egy olyan tészta, ami mindig bejön, megkel, jól viselkedik még sanyarú körülmények között is :)
Ha nem lenne, annak segítségül visszautalnék az én mindig sikeresen elkövethető receptemre, a karácsonyi kalácshoz.
Szóval, bedagasztom, megkel és itt jön a csavar. Nem fonom, hanem nyújtom.
Szép vékonyra, olyan vékonyra, amilyenre a tészta engedi. A kinyújtott tésztát megszórom zsemlemorzsával. Ez azért kell, hogy felvegyen valamennyit a cseresznye levéből. Rászórom a kb. 1 kg magozott cseresznyét (miért van az, hogy egy mag mindig kerül a sütibe?) és rendesen megszórom cukorral.
Óvatosan feltekerem, nem olyan egyszerű, mint egy bejglit feltekerni, mert a nagy cseresznyeszemek folyamatosan ki szeretnének szabadulni :)
Megkenem a tetejét tojással és 200 C-on sütöm kb. 40 percig.
Melegen, mikor még szétégeti az ember száját a forró cseresznye, akkor lehet belőle a legtöbbet enni :)
Nagyon finom! és rettentő kalóriaszegény :)))

2011. június 8., szerda

Szardellás bruschetta

Volt egy kis problémám a napokban, aminek az lett a vége, hogy fel kellett keresnem a fogorvosomat. Szerencsére vaklárma volt az egész, bár, hogy ezt megtudjam egészem Miskolcig kellett mennem. Miskolcon rendel az a fogorvos, Dr. Németh István személyében, akinek megengedem, hogy a fogaimhoz nyúljon :)
Ha már Miskolcon voltam bementem az Aldi-ba és próbából vettem ciabatta lisztet.


Bejött a próba! Nagyon finom lett a kenyér, és ha már ciabatta, akkor bruschetta.
A sima paradicsomos a kedvencem, de most szardellásat készítettem.
Már új a hagyma, már új a fokhagyma és már van a piacon helyi paradicsom :)
A hagymát apróra vágom és olíva olajon megdinsztelem, majd ráteszem a szardellát és "összefőzöm", hogy a szardella "ráolvadjon" a hagymára.
A paradicsom héját bevagdosom, és forrásba lévő vízbe dobom egy pillanatra, így szépen le tudom húzni a bőrét. Majd kimagozom, és kockára vágom.
A paradicsomra öntök egy kis olíva olajat, majd bazsalikomot teszek hozzá. A sóval óvatosan, mert a szardella nagyon sós.
A paradicsomot és a szardellás-hagymát összekeverem.
A friss kenyeret grill-lapon megpirítom, megkenem fokhagymával, ráhalmozom a paradicsomot és már eszem is :)

2011. június 5., vasárnap

Joghurtos amarettó fagyi

Ha már nekifog az ember akkor nem tud megállni egynél. Tegnap kaptam meggyet és miközben készült az eperfagyi, megihletett a meggy látványa.


Az alap ugyan az, 4,5 dl joghurt, vaníliaaromával és cukorral a fagyigépbe vagy a fagyasztóba.
Egy nagyobb marék meggyet kimagozok és cukorral illetve amarettó likőrrel odateszem főzni. Ezt hosszabb ideig főzöm, mindaddig, míg dzsem állagú nem lesz.
Mikor kész a joghurtos alap, óvatosan belekeverem a meggyet, úgy, hogy maradjon "fehér" rész, ne legyen teljesen egynemű rózsaszín a fagyi.
Ezt is könnyű megcsinálni, és mennyivel finomabb a boltban kaphatónál. Na meg természetesen a "sportértéke" is lényegesen nagyobb a házi fagyinak, mint a bótinak :)

Epres-mentás joghurtfagyi

Már lassan vége az eperszezonnak, de még ezt a mentás joghurtfagyit gyorsan közzé teszem, mert amíg lehet kapni epret, addig érdemes kipróbálni.


4,5 dl joghurtot (tudom, hogy jobb a görög, mert az állaga így meg úgy, de én a sima egyszerű "gazdaságost" szoktam használni és bevált) vanília aromával és ízlés szerinti mennyiségű cukorral elkeverem és beteszem a fagyasztóba.
Egy jó nagy marék epret durván pépesítek, hogy maradjanak benne nagyobb darabok. Cukorral és mentával felteszem főzni, de csak annyit, hogy egyet forrjon. Hagyom kihűlni, majd hűtőbe teszem minél hidegebb legyen mikor a joghurthoz keverem.
Ha van fagyigép akkor azzal készre keverem a joghurtot, és utolsó mozzanatként hozzákeverem az mentás epret.
Ha nincs fagyigép, akkor mélyhűtőbe teszem és, amíg kész nincs óránként alaposan megkeverem.
Saját készítésű ostyakehelyben tálaltam.
Azt is elárulom, hogy az hogyan készült. Két tojásfehérjét pontosan lemérek, és ugyanannyi lisztet, cukrot és olvasztott vajat teszek hozzá. Simára keverem. 170 C-ra előmelegítem a sütőt. Egy sütőpapírra a masszából 15 cm-es "köröket rajzolok". Alig 7 perc alatt elkészül a sütőben, de gyorsan kell vele dolgozni, mert amint elkezd hűlni már törik is. Még forrón, a lapocskákat kis tálkákba helyezem, úgy, hogy szép kelyheket kapjak.
Ugye milyen egyszerű akár a kehely, akár a fagyi.

2011. június 4., szombat

Citromos-kakukkfüves csirke

Ismét egy kellemes nyári étel, bár az elkészítése egy picit rádob erre a nagy melegre, úgyhogy, bár nyári étel legközelebb akkor készítem, amikor egy kicsit lanyhul az idő :)


Most csak csirkecombot használtam, de egy "vegyes" tál sem rossz, szárnnyal, mellével. A lényeg, hogy bőrös legyen, mert a piros, ropogós, fűszeres bőrnél nincs jobb.
Egy tűzálló tálba belerakom a csirkedarabokat. Sózom, borsozom és nem túl sok olíva olajat öntök rá. Friss kakukkfüvet morzsolok rá, majd alaposan átforgatom a csirkéket.
Van itthon háromféle kakukkfüvem és erre most a citromillatú (izraeli) került.
A kakukkfű ágakat is belerakom az ételbe, nem csak a levelét.
Bio citromot vettem, mert annak minden részét meg lehet enni. Feldarabolom és egy az egyben beleteszem a tálba. Megy még rá kb. 1 deci fehérbor, majd befedem fóliával.
150C-os sütőben sütöm két órát, majd fólia nélkül még egy órát, de már 200 C-on. Ez a rész nem kifejezetten nyár-barát :)
Rizzsel tálaltam, de szerintem krumplipürével is remek lehet.
Friss, üde étel.

2011. június 3., péntek

Rizsgombóc olaszosan

A maradék varázsa mindig gyönyörködtet. A tegnapi ebédről maradt egy jó adag rizs, amihez vagy kellett volna csinálni valamit, vagy az "ebek"-re bíznánk a sorsát.
Most azonban teljesen új életre kelt, egy teljesen új ruhában :)
Mindenek előtt elkészítettem a paradicsomszószt, már igazi paradicsomból. Reggelente, Kistücsökkel a piacra szoktunk besétálni, mert akkor még elfogadható az idő, és így egyszerre mindig csak kevés dolgot kell vásárolni, ezért minden, mindig friss itthon.


Ma reggel paradicsomot vettünk, jó húsosat. Ebből készült a paradicsomszósz. Ekkor még nem tudtam, hogy mi lesz hozzá, egyszerűen tésztára akartam tenni, de mikor megláttam a rizst felcsillant egy ötlet.
A szósz elég hosszú ideig készül, mert a savakat ki kell főzni belőle. Összevágom, sóval, szeletelt fokhagymával és friss bazsalikommal felteszem lassú tűzön főzni. Most ebbe nem került hagyma. Addig fő, míg sűrű szósz nem lesz belőle. Nekem még ilyenkor is egy kicsit savas az íze ezért egy pici nádcukrot szoktam hozzá tenni.
A rizst fűszerezem, friss bazsalikommal, parmezánnal, sóval, borssal és egy nagyon kevés balzsamecettel. Egy kisebb paradicsomot kimagozok és a húsos részét apróra vágom, ez is megy a rizsbe. Egy egész tojást belekeverek és ebből készülnek a golyók. Mindegyik közepébe kerül egy mozarella golyócska, és beleforgatom zsemlemorzsába.
Forró olajba kisütöm a golyókat, de egyszerre 3-4 darabnál többet nem teszek bele, mert akkor az olaj nagyon lehűl és csak felszívja a rizs az olajat, és nem szép pirosra sül :)
A paradicsomszószra teszem a rizsgombócokat, és mellé kerül még a fokhagymával-petrezselyemmel-sóval elkevert tejföl.
Annak ellenére, hogy a sütés ebben a nagy melegben nem túl előnyös foglalatosság, nagyon finom, ezért érdemes kipróbálni.

2011. május 28., szombat

Csirke salátával


Ez a kedvenc mostanság!
Nekem ízlik, Picurkának nem fáj tőle a hasa és a család is rajong érte. Nem utolsó sorban egy remek nyári étel és még a karcsúsodni vágyóknak is ajánlom :)
A csirkét - szárny, mell, comb - be kell pácolni. Gyömbért, chillit, mogyoróhagymát, fokhagymát, kakukkfüvet, szegfűborsot, sót és borsot összeturmixolok és a csirkébe alaposan belemasszírozom. A csirke nem igényel túl hosszú pácolást, de egyáltalán nem árt neki, ha egy éjszakán át pácolódik :)
Egy olyan serpenyőben, melyet később be tudok tenni a sütőbe, a csirkét megpirítom. Miután az egyik oldala megpirult megforgatom és a másik oldalt is megpirítom, ezután mehet be az egész a sütőbe 200 C-ra. Készre sütöm.
A julienn-re vágott sárgarépát, újhagymát (vagy pórét), kaliforniai paprikát egy nagyobb tálba teszem.
Erre a zöldségkeverékre teszem azonnal a csirkét, amint kiszedem a serpenyőből, még melegen.
A serpenyőt visszateszem a gázra, nagyjából három deci gyömbérrel felöntöm, és hagyom, hogy a leragadt pörcös résszel együtt mártássá sűrűsödjön.
A csirkét a zöldséggel együtt tányérra teszem és meglocsolom a mártással, illetve csavarok rá lime levet.
Finom, üde, nyári étel.

2011. május 19., csütörtök

Mentás-epres muffin



Még mindig a muffin az egyik leggyorsabban elkészíthető és nagyon kedvelt édességem. Hamar megvan és a végtelenségig lehet variálni. Pont annyi idő alatt be lehet keverni és sütőbe rakni, amennyi időre le tudja magát kötni valamivel a pici lány. Hosszabban elkészíthető dolog csak alvásidőben lehetséges, de azok igen rövidek vagy a szabad levegőn történnek. Ezek miatt még mindig kicsit háttérbe szorul http://www.blogger.com/img/blank.gifa konyha, vagy ha főzni meg is tudom, akkor a fotózás és a leírás marad el.
Természetesen eper szezonban nem maradhat ki az epres muffin.
Pár hete vettem többféle mentát. Narancsosat, citromosat, simát és olyat, amit csokiba teszünk, sajna elfelejtettem a nevét. Még kicsik, de ahhoz már eleget tudtam leszedni róla, hogy érezni lehessen a sütiben. Most egy kicsit pihentetnem kell, hogy magához térjen és minél több levélkét hozzon.
Az eper egyharmadát a mentával összepürésítettem, és így kevertem bele, a tésztába. A többi epret kockára vágva raktam bele. Ennyiben tér el bármelyik más muffintól, ezért a menetét most nem írom le. (itt megtalálható)
Fincsi lett nagyon.

/30 dkg liszt, 2 tk sütőpor, 15 dkg eper, 1 ek kakaópor, 10 dkg cukor, 2 egész tojás, 3 dl tej, 10 dkg olvasztott vaj, menta ízlés szerint/

2011. április 5., kedd

Arab hatás


Már nagyon régen ki szerettem volna próbálni a kuszkuszt, de valahogy eddig nem került a kezem ügyébe, de ma végre elkészítettem.
Első próbálkozásra nem sikerült túl tökéletesre, valószínű azért mert türelmetlen voltam és nem a klasszikus módon készítettem el, hanem a zacskó hátulján található utasítás szerint. Nem lett annyira pergős, de szerintem ez megbocsátható, mert a rizs sem sikerül mindig tökéletesre :)
A kuszkusz feltétje egy sertésszűzből, répából és cukkiniből, jó, bő lével készített ragu szerűség.
Az apróra vágott hagymát megforgatom a forró olajon, majd beleteszem a karikára vágott répát. Azért ezzel kezdem, mert ez fő a leghosszabb ideig. Majd mehet bele a sertésszűz, és utána a cukkíni.
Fűszerezem: só, bors, gyömbér, cayenne bors, fahéj, mustárpor és egy leheletnyi oreganó.
Lobogó forró vízzel felöntöm, bőségesen, és fedő alatt lassú tűzön főzöm. Egy kis idő elteltével megkóstolom, mert a víz miatt a fűszerek "hígulnak" és lehetséges, hogy után kell fűszerezni.
Pár perc alatt kész van a ragu, mert a sertésszűz pillanatok alatt megpuhul.
A tányérra kuszkuszt teszek és a tetejére halmozom a ragut, jó bőven meglocsolom az ízletes lével. Igazából ez adja a kuszkusz igazi ízét, mert egyébként, nagyjából íztelen :)
Finom lett, és már a kicsit uncsi rizs és krumpli után végre valami különlegesebb :)

2011. április 4., hétfő

Hallgatásom oka :)


Aki rendszeres olvasóm, az gondolom észrevette, hogy hónapok óta rendszertelenül, sőt megkockáztatom egyáltalán nem írtam a blogra.
Ez a pici lányka volt az oka :)
Kezdetben szinte semmit nem ettem, majd ettem ugyan, de csak régi megszokott anyu-kosztot, és valami megmagyarázhatatlan ok miatt, a konyha teljesen kimaradt az életemből.
Most már lenne kedvem hozzá, de egy 3 hetes Maszat még nem nagyon enged "szabadon".
A legnagyobb gondom az, hogy mit egyek, mit ne egyek, mert a gondolataimban mindig világít a piros lámpa "Jó lesz a babának?"
Sajnos korlátozott az élelmiszerek tárháza, mert egy picit hasfájós a lelkem.
Még kérek egy kis türelmet, és visszatérek.

2011. március 3., csütörtök

És megint egy kis India!

A megunhatatlan és örök kedvenc az indiai íz! Nem is kell sok hozzá csak némi zöldség és az a pár alap fűszer, ami nélkül az összhatás nem jöhet létre.


Most pár rózsa karfiolból, egy nagyobb édesburgonyából és 2 zsenge cukkiniből készült az ebéd, a klasszikus módon. Olajon megfuttatom a fűszereket, majd főzési sorrendben hozzá adom a zöldségeket. Édesburgonya, karfiol, cukkini. Paradicsomszósz, kókusztej, kókuszreszelék, fedő.
Mire minden zöldség megfő addig, a rizs is elkészül.
Mindössze, 25 perc és fenséges ebédet tálalhatunk. Díszítésnek és egy kis pikantériának, egy pár szelet barackot (jelen esetben konzerv) tálaltam hozzá. Ennek a célnak tökéletesen megfelel a mangó is, de most az nem volt itthon :)

/Hozzávalók: fél karfiol, 2 db cukkini, 1 nagyobb édesburgonya, 2 dl paradicsomszósz, 1 doboz kókusztej, 2 ek kókuszreszelék, só, gyömbér, garam masala, római kömény, kurkuma, fokhagyma, 1 bögre rizs/

2011. február 27., vasárnap

Megtört az "átok"?

Talán megtört az "átok", ami rajtam ült már hetek, hónapok óta. Nem azt mondom, hogy nem ettem semmit, de csak és kizárólag olyan ennivalókat, amit anyu készített. Valahogy a konyháig sem volt kedvem elmenni, nemhogy fakanalat, kést venni a kezembe.
Azt nem ígérem, hogy most pár hétig minden nap lesz valami újdonság, mert picit el leszek foglalva, de talán sikerül átlendülnöm a krízisen.
Valami könnyűre vágytam és ez lett belőle. Kínai kaja, amilyet szerintem a kínaiak soha nem esznek :)

A rizs sima egyszerű sós vízben főtt rizs, mert ez kell az ízes étel mellé köretnek.
A tojástekercs sem egy ördöglakat, mert azon kívül, hogy elszokott a kezem az ilyen mozdulatoktól, mint tekercs kötözése póréhagymával, nem bonyolult elkészíteni. A tojást elkeverem sóval és egy kis chillivel, majd a forró wokban szépen egyenletesen "lepény" formát sütök belőle, hogy könnyű legyen kezelni.
A répát vékony csíkokra vágom, és kevés olajon, mézzel és chillivel megfonnyasztom. Ez a tojástekercs tölteléke. A tojáslepényt feldarabolom egyforma téglalapokra, és a répát belehelyezem, majd feltekerem és összekötöm a vékony csíkra vágott póréhagyma szárral. Segítségképpen, a póréhagyma szárat forró vízben egy picit megáztattam, így könnyebb formálni.
A zöldségeket apróra vágom: fokhagyma, paprika, kaliforniai paprika, póréhagyma, sárgarépa, kelkáposzta, ananász, és apró kockára összevágott tojáslepény.
Felforrósítom a wokkot és a következő sorrendben mennek bele a hozzávalók. Mindig vigyázva, hogy semmi ne égjen oda, mert bár a wok arról híres, hogy nem ég meg benne semmi, de azért vigyázni kell. Szóval a sorrend: fokhagyma, fehér paprika, póréhagyma, sárgarépa, kelkáposzta, ananász, tojáslepény, kaliforniai paprika. Minden zöldséget egy kicsit futtatni kell, hogy tökéletes állaga legyen. Ezt a sorrendet nem valami tudományos alapon állítottam össze, egyszerűen ez jött be, mert így lesz minden alkotóelem olyan, amilyennek kell lennie.
A fűszerek: só, ötfűszer keverék, gyömbér, szójaszósz, chilliszósz, egy kevés méz.
Állagra, mindenképpen maradjanak a zöldségek roppanósak.
Tálalni lehet úgy, ahogyan a képen van, de egyszerűen a rizst össze lehet keverni a zöldséggel. A képen látható puccosabb, de a kevert változat is tökéletes egy jó ebédhez.
Jó étvágyat!

2011. január 3., hétfő

Manneken Pis


A soros Európai Uniós elnökség tiszteletére, mint eddig tradicionálisan, ismét új ruhát kapott a brüsszeli pisilő kisfiú. Ma január 3-án huszárruhában látható, majd még a fél év alatt, amíg Magyarország a soros elnök, még háromszor láthatjuk különböző, a magyar kultúrára jellemző ruhákba. Március 7-én matyó viseletbe, május 2-án alföldi subába, majd június 7-én ismét huszárruhába öltöztetik.
A pisilő kisfiú szobrát először 1698. május 1-én II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem, Spanyol Németalföld kormányzója öltöztette fel egy brüsszeli céh ünnepélye alkalmából. Ruhatára, amelyet a városi múzeum őriz, ma már több mint hétszáz öltözéket tartalmaz - köztük futballmezeket, egyenruhákat, de akad köztük Elvis Presley- és Miki egér-jelmez is.

/forrás: Origo/

2011. január 2., vasárnap

Weöres Sándor: Újévi köszöntő

Pulyka melle, malac körme
liba lába, csőre –
Mit kívánjak mindnyájunknak
az új esztendőre?

Tiszta ötös bizonyítványt,
tiszta nyakat, mancsot
nyárra labdát, fürdőruhát,
télre jó bakancsot.

Tavaszra sok rigófüttyöt,
hóvirág harangját,
őszre fehér új kenyeret,
diót, szőlőt, almát.

A fiúknak pléh harisnyát,
ördögbőr nadrágot,
a lányoknak tűt és cérnát,
ha mégis kivásott.

Hétköznapra erőt, munkát,
ünnepre parádét,
kéményfüstben disznósonkát,
zsebbe csokoládét.

Trombitázó, harsonázó,
gurgulázó gégét,
vedd az éneket a szádba,
ne ceruza végét.

Teljék be a kívánságunk,
mint vízzel a teknő,
mint negyvennyolc kecske lába
százkilencvenkettő.

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...