2009. február 28., szombat

Krémes 1.

Tegnap volt egy kis kirohanásom, a "Kókuszos-ananászos krémes" miatt. Nem hagyott a gondolat, és elkezdtem krémes receptek után kutatni, könyvekben, neten, telefonon. Kiválasztottam kettőt közülük. Az elsőnek a receptjét, Orpitól kaptam.


Szégyen vagy nem, de a leveles tészta elkészítésére nem tudtam rávenni magam, mikor isteni finom fagyasztottat lehet kapni és olyan olcsó, hogy nem érdemes hozzákezdeni, az egyébként nem is olyan egyszerű tésztához. A leveles tészta elkészítése macerás. Gyúrni, hűteni, hajtogatni, hűteni ... mire kész lemegy a nap. A fagyasztóból kivett tészta sokkal hamarabb kiolvad, mint, hogy egyáltalán kimérném a tészta hozzávalóit.
Szóval kiolvasztom a tésztát, ketté vágom, és kinyújtom mind a kettőt kb. egyforma méretűre. Itt egy kicsit eltérek Orpi receptjétől, mert jobban tetszett az, ahogy a másik recept süti a tésztát. Karamellizálom a tésztát. A sütőt felmelegítem 230 C-ra, a tésztát megszórom barna cukorral, és beteszem a sütőbe úgy, hogy a hőmérsékletet rögtön csökkentem 190 C-ra. 8 perc után valamilyen nehezéket teszek (én egy sütőbe való ráccsal oldottam meg) a tésztára, és még 5 percig sütöm tovább. Ez azért kell, hogy ne púposodjon fel annyira. Ha letelt az idő, kiveszem óvatosan megfordítom, és megszórom porcukorral. Közben a sütőt ismét melegebbre veszem, 240 C-ra és 8 perc alatt készre sütöm a tésztát. A másik tészta esetében ugyanígy járok el.
A krém rettentő egyszerű, csomómentesre keverem a tojássárgáját, a lisztet, a cukrot, és a fél liter tejet. Egy liter tejet felforralok, és mikor felforrt beleöntöm a tojásos keveréket. Folyamatosan keverem, addig míg sűrű krém lesz belőle. A tojások fehérjét kemény habbá verem egy kevés porcukorral. Mikor kész a krém leveszem a tűzről és azonnal hozzákeverem a tojáshabot.
Mikor egy picit hűlt a krém az egyik tésztára kenem, majd a másikat a tetejére helyezem. Orpi azt mondta, hogy valami nehezéket tegyek rá, amit rögtön nem mertem megtenni, úgyhogy vártam egy kicsit, de vettem a bátorságot és rátettem egy nehezebb fazekat :)
Finom lett, csak sajnos lustaságból nem mentem el a piacra és nem szép, sárga tanyasi tojást használtam hozzá, ezért egy picit sápadt lett a krém.

/1 db fagyasztott leveles tészta, kevés cukor és porcukor a karamellizáláshoz,
A krémhez: 1/2 liter tej, 1 liter tej, 13 ek liszt, 13 ek cukor, 4 tojás/

2009. február 27., péntek

"Nagyanyó konyhájából"????

Tudom-tudom én vagyok a rossz amiért képes vagyok dolgokon felhúzni magam, de van amikor nem tudom magamban tartani és ki kell kiabálni.
Ma mint máskor is megvettem a szokásos havi főzős újságot. Mostanában már szerintem csak megszokásból veszem meg, mert a receptek elég gyakran ismétlődnek benne, ami nem is csoda egy kilenc évfolyamot megélt újság esetén. Az is igaz, hogy egy-egy szakácskönyv, vagy "szakács"-újság átlapozásakor sok ötletet kap az ember, de néha azért kicsapja egy-két dolog a biztosítékot.

Mostani esetben nem a recepttel volt gondom, mert nem lehet rossz, elég valószínű, hogy nem készíteném el, de egészen jól hangzik. A címzéssel, a fejléccel van gondom. "Nagyanyó konyhájából". Ez eddig nem is baj, mert én is írtam, sütöttem már olyan süteményt, amit régen gyerekkoromban a nagymamám vagy a szomszéd idős néni sütött, tehát a "nagyanyó konyhájából" való receptnek minősülhetnek.
Na, de megkérdezném ezeket a kedves idős nagymamákat, hogy vajon melyikük készített valaha életében "Kókuszos ananászos krémest"????
Drága életeim, a "nagyanyók" soha életükben nem sütöttek krémest ANANÁSSZAL!!! Még a kókusz csak-csak, na, de ANANÁSZ???
Az én nagymamám, dédnagymamám és azok testvérei (mert, hát ők a nagyanyók) sokat sütöttek, de szerintem életükben se használtak ananászt, és kókuszt is csak igen ritkán, pl. hólabdában.
Miért kell ilyeneken leírni??? Úgy gondolom, hogy az ananászt rendszeresen használó hölgyek még nincsenek nagyanyó korban.
Kérem szépen a médiában munkálkodó kedves embereket, hogy gondolkozzanak mielőtt leírnak dolgokat.
Jó ötlet a kókuszos ananászos krémes, de ne erőltessük már be a nagyanyó konyhájába!!

Finom csirkecomb


Hazafelé vettem egy pár csirkecombot, csak az alsó részét mert az jobban tetszett és gondoltam lesütöm, csak úgy hagymával, de mire hazaértem megint sikerült lebeszélnem magam, a csak úgy sütésről :)
Maradt még egy kis káposzta, mert a múltkor nem használtam fel az egészet a paradicsomos káposztához. Egy negyed káposztát gyorsan robotgéppel apróra vágtam. A jénai aljára tettem egy kis kacsazsírt, és rá a káposztát. Picit sóztam, borsoztam. A csirkecombot szintén sóztam, borsoztam, és csíkokra vágott füstölt tarjával betekertem. A káposztára fektetem, a szokásos módon, vizes sütőpapírral befedtem és már mehetett is a sütőbe, 150 C-ra kb. 1 órára.
Mikor letelt az egy óra, a már megfőtt káposztából egy keveset a csirkecombra raktam és mindegyikre tettem egy szelet mozarella sajtot.
Gyorsan visszatettem a sütőbe kb. 15 percre, amikor a sajt megpirul akkor van kész!
Kiszedtem a csirkét, egy tányérra, a káposztát gyorsan összekevertem egy kevés tejföllel és petrezselyemmel, ezt tettem hozzá köretnek.
Érdekes ízek keveréke, megéri egyszer kipróbálni!

2009. február 26., csütörtök

Töltött alma

A töltött almáról általában édesség jut eszembe, de miután ma már készítettem sütit és szerettem volna vacsira valami érdekeset enni, ezért az almát nem a szokásos túrós-vaníliás keverékkel töltöttem meg, hanem a töltelékhez "sós" alapanyagokat használtam.


A túrót sózom és egy kevés tejföllel krémesre keverem. Apróra vágom a füstölt tarját, a hagymát, a petrezselymet és az mindet a túróhoz keverem.
2 nagyobb almát kettévágok és karalábévájóval kiszedem a belsejét úgy, hogy egy kb. fél centis húsa maradjon meg. A kivájt almadarabokat is apróra vágom és azt is a túróhoz keverem.
Az almáknak talpat készítek, hogy ne guruljanak el sütés közben.
A túrót púposan visszatöltöm az almákba és mindegyik tetejére egy szelet mozarellát teszek.
kb. 10 percig 200 C-on sütöm, majd grillfokozatra állítom a sütőt, és 5 perc alatt a sajtot rápirítom.
Nem vagyok benne biztos, hogy nem finomabb, mint az édes variáció :)

/2 nagy alma, 10 dkg túró, 2 kiskanál tejföl, 5 dkg füstölt tarja, egy fél fej kis hagyma, petrezselyem, só, 4 szelet mozarella/

Rácsos süti


Egy zseniális és rettentő egyszerű süti, amit ha jól emlékszem még gyerekkoromban ettem utoljára.
Egyszerű vajas tészta, és egy kis lekvár, és már kész is.
Sokáig az volt a meggyőződésem, hogy az az igazi süti, amelyiket hosszan, bonyolultan és aprólékosan kell elkészíteni. Lehet öregszem, mert bár megmaradt a bonyolultan elkészíthető sütemények, desszertek iránti vonzódásom, azt veszem észre, hogy egyre gyakrabban nyúlok az egyszerűbb sütik felé. Hogy miért? Talán az időfaktor, meg az, hogy nem szabad a régi jól bevált dolgokat, hagyományokat eltüntetni, a divatos újra alkotott desszertek miatt.
A Rácsos süti pont ilyen régi, hagyományos sütemény.
A lisztet a sütőporral átszitálom. A sütőporos lisztet, a cukrot, a vajat, a vaníliás cukrot és a tojást összegyúrom. Sajnos vagy nem, de ezt a tésztát kézzel kell gyúrni. A robotgép ugyanis nem tudja helyettesíteni a kéz melegét, ami ahhoz kell, hogy a vaj kicsit felmelegedjen és ezáltal a tészta összeálljon.
Mikor szépen összeállt a tészta, 2/3-ad, 1/3-ad arányban elosztom, és a nagyobbikat lisztezett deszkán tepsi nagyságúra nyújtom.
Szépen belehelyezem kivajazott, kilisztezett (de szerintem a sütőpapír jobb megoldás) tepsibe. Megkenem tetszőleges ízű lekvárral, én házi őszibarack lekvárral kentem meg.
A megmaradt 1/3-ad tésztát vékonyra kinyújtom, és kb. fél centis csíkokra vágom. Átlósan, egyforma távolságokra egymástól a tésztára rakom a csíkokat, majd keresztbe is, ugyan így. A csíkokat tollecsettel megkenem, a felvert tojással.
185 C-ra előmelegített sütőben 25 perc alatt készre sütöm.
Bár nagyon finom, egy baja azért mégis csak van!
Pillanatok alatt elfogy :)

/50 dkg liszt, 25 dkg vaj, 1 cs. sütőpor, 20 dkg cukor, 1 cs. vaníliás cukor, 2 tojás, 1 tojás a megkenéshez, tetszőleges ízű lekvár/

2009. február 25., szerda

Paradicsomos káposzta


:) Igen én is megijednék, ha az olvasnám, hogy paradicsomos káposzta! De ez nem az, amit valamikor Rózsika néni elém rakott a menzán, és ennek következtében soha, sehol, semmilyen körülmények között nem voltam hajlandó megenni, sőt meg se kóstolni.
A szikla szilárd elhatározásom, hogy minden nap ebédelek, azért, hogy este ne egyem ki a hűtőt az utolsó morzsáig :)
Ezért ma is hazaszaladtam ebédelni. Még tegnap este lesütöttem egy adag pulykacombot, kockára vágva, csak úgy sóval, borssal, mert annyit azért gondoltam, hogy ma nem lesz egy órám az ebéd elkészítésére.
Szóval megvolt a hús, de mint mindig komplett tervem semmi...
Odaálltam a tűzhely elé - ez mindig beválik :) -, és már jöttek is egymás után a gondolatok és a hozzávalók.
Gondoltam olíva olajon készítem az ételt, de miután valamelyik nap sütöttem kacsát, ott mosolygott a hűtőben a kacsazsír, vétek lett volna nem abból csinálni. Szóval egy kiskanál kacsazsíron, picit megpirítottam a füstölt tarját, és utána dobtam félkész pulykát.
Mikor "átmelegedett" a pulyka is, akkor mehetett bele a csíkra vágott káposzta. Sóztam, borsoztam. Ekkor villámként csapott be a gondolat, hogy mi lenne ha megpróbálkoznék a paradicsomos káposztával :)
Igenám, de fogalmam sem volt, hogy hogyan készül a paradicsomos káposzta :)
Sebaj, gondoltam lesz amilyen lesz, úgyse szeretem, az eredetit, marad a fantázia. Beleöntöttem a paradicsomszószt, és fűszereztem.
Hogy mivel?? Hát persze, hogy olaszosan :) Nem tudtam volna elviselni, hogy nem ízlik, amit főzök, és mi lett volna a gyermekkori fogadalmammal, hogy "soha, sehol, semmilyen körülmények között!", ha az eredetit készítem :)
Ment bele fokhagyma, bazsalikom, és egy pici cukor, hogy elvegye a paradicsom savasságát.
Nem főztem túl sokáig, mert azért a puha káposzta állagának gondolata kicsit elrémisztett, meg egyébként is finomabb a zöldség, ha roppanós.
Finom lett!

2009. február 23., hétfő

Kacsacomb

Ismét a mélyhűtőhöz fordultam segítségül, miután semmi épkézláb ötletem nem volt, a mai vacsorával kapcsolatban.
A szokásos módszer bevált. Ajtó kinyit, csukott szemmel benyúl és kivesz.


Ma két gyönyörű kacsacomb került a kezembe. Ha már egyszer kacsacomb akkor irány a sütő.
Gyengébb idegzetűek ne olvassák el a következő mondatot, mert elsőre horrorisztikusnak hangzik: a kacsát úgy ahogy van fagyottan tettem be a sütőbe. :)
Jó azért nem ilyen egyszerű, úgyhogy nézzük a részleteket.
A jénai aljába stílusosan teszek egy kis kacsazsírt, és rá az enyhén megsózott, megborsozott combokat, bőrével lefelé. Az egészet betakarom egy bevizezett sütőpapírral és szépen lassan 150 C-on másfél óra alatt megsütöm. A sütés alatt párszor leöntöm róla a zsírt, és mikor eltelt a másfél óra, leveszem a papírt, megemelem a hőfokot 200 C-ra és még 20 percig sütöm. Azért fontos az alacsony hőmérséklet és a papír, hogy ne száradjon ki a hús, és a 20 perc alatt míg magas hőfokon sül, már nem tud kiszáradni csak megpirul. Ezzel a módszerrel, omlós, puha lesz belül, a bőre pedig ropogós. /Ha nem fagyott a hús akkor, kb. 20 perccel kevesebbet kell sütni 150 C-on, de a többi változatlan./
A kacsacombhoz köretnek általában párolt káposztát tálalnak, de egy picit felrúgtam ezt a hagyományt.
A köret pesto-s alma. Az almát megpucolom, felszeletelem, és nagyon pici olíva olajon, megfuttatom. Ráteszem a pesto-t, és bár furán hangzik, megsózom. Átforgatom óvatosan, hogy ne törjön az alma. Pillanatok alatt kész. Nem kell sokáig sütni, nehogy teljesen összeessen az alma.
Nagyon finom együtt, érdemes kipróbálni!

2009. február 22., vasárnap

Klasszikusok: A Sacher torta


Nemrégen írtam arról, hogy új témákkal próbálom még érdekesebbé, színesebbé tenni a blogot. Most ismét egy olyan témát választottam, amely érdekes és egyben izgalmas vállalkozás is. Régi, klasszikusokat próbálok otthoni körülmények között elkészíteni és átadom a tapasztalatokat.
Célom, hogy felkutassam, ha nem is az eredeti, de legalább az eredetihez leginkább hasonlító recepteket. Ilyen klasszikusok lesznek a Sacher, a Dobos, az Eszterházi, a Mozart, a Fekete erdő torta ...stb. Szívesen veszek ötleteket is!
Első klasszikusom: a Sacher torta.
A torta eredete 1832-re nyúlik vissza. Metternich tábornok egy különösen ízletes csemegét rendelt a cukrásztól, egy kellemetlennek ígérkező magasrangú vendég fogadására. Metternich figyelmeztette a cukrászt, hogy nem szeretne csalódni ...
Eljött a neves nap, de cukrász betegen az ágyat nyomta. A rendelést azonban már nem lehetett visszamondani, így a különösen fontos desszert elkészítését rábízták az ügyes, bár még csak második éve gyakornokoskodó, 16 éves Franz Sacher-re.
A tortát, felszolgáltak a magasrangú társaságnak. A puha, habos tészta a sárgabarack íz és a kemény csokoládé máz hatalmas sikert aratott. Az ifjú Franz Sacher soha nem felejtette el ezt a napot, amikor az általa kreált édességet ilyen magas körökben elismerték. Az ifjú Sacher, a további gyakornok éveit Eszterházy gróf pozsonyi, majd budapesti udvarában töltötte. Miután a mestersége minden apró részletét megtanulta és mestervizsgát tett, saját műhelyt nyitott. Elővette a "régi" receptet, megismertette a nagyközönséggel. Egyre sikeresebb lett a "torta, amit a Sacher nevű ember csinál".

Valahogy így indult meg a torta a világhír felé, és azóta is talán a világ egyik legismertebb süteménye.
Most nézzük, hogyan készül!
Jó minőségű, ha lehet 70 %-os csokoládét vízgőz felett megolvasztom, és hagyom szobahőmérsékletűre hűlni.
50 g cukrot a vajjal habosra keverem, majd egyenként beleteszem a tojássárgákat, alaposan elkeverem, a legvégén kerül bele az egész tojás. Sűrű, krémes állagúnak, habosnak kell lennie. Folyamatos keverés mellett belecsurgatom a csokoládét.
A tojások fehérjét a megmaradt cukorral kemény habbá verem, és felváltva a liszttel, apránként a csokoládés keverékbe forgatom. Akkor jó, ha sima, lágy tésztát kapunk, ami meglepő, de nem folyik, mint egy hagyományos piskóta.
Kivajazott, kilisztezett tortaformába öntöm, amelynek az alját sütőpapírral bélelem.
170 c-ra előmelegített sütőnek az alsó rácsára teszem, úgy, hogy az első 15 percben a sütő ajtaját egy fakanál segítségével résnyire nyitva hagyom. Ez azért fontos, hogy a tészta egyenletesen kapja a hőt és ne emelkedjen meg nagyon a közepe. A 15 perc eltelte után, bezárom a sütőt és még 45 percig ezen a hőmérsékleten sütöm tovább.
Mikor kész, puha és ruganyos a tészta.
Kiveszem a sütőből, de még nem a formából. Fejre állítom és így hagyom kb. 20 percig, majd visszafordítva, de még mindig a formában hagyom teljesen kihűlni.
Mikor teljesen kihűlt, óvatosan kettévágom. Az alsó részét megkenem a felmelegített sárgabarack lekvárral, visszahelyezem a felső rész, és az egész tortát megkenem a lekvárral, oldalt is. Kicsit maszatos munka, de egy klasszikusért megéri egy kis takarítás. Ha kész, hagyom egy kicsit szikkadni.
A másik adag csokoládét, szintén gőz felett megolvasztom, és szépen a tortára öntöm, majd egy nagyobb késsel megpróbálom minél simábbra elsimítani a tetejét, és körbe a szélét is. Ez a művelet egy speciális cukrász simítóval könnyebb, de sajnos ez az eszköz nem túl általános egy háztartásban ezért marad a nagykés :)
Egy tortatálra teszem és hagyom, hogy a csokoládé megszilárduljon rajta. Ez szobahőmérsékleten szinte lehetetlen ezért célszerű a hűtőbe tenni egy rövid időre.
FONTOS! Azért használjunk, mindig jó minőségű csokoládét, mert a hűtéskor a cukor kicsapódhat rajta, esetleg elszíneződhet, márványos lehet a csokoládébevonat.
Melegvízbe mártott késsel szeletelem, hogy ne törjön össze a csokoládé a tetején, hogy szép maradjon tálaláskor.
Tejszínhabbal és kávéval tökéletes az élmény :)



/A tésztához: 150 g 70%-os csokoládé, 150 g vaj, 200 g porcukor, 7 tojássárgája, 7 tojásfehérje, 1 egész tojás, 150 g liszt
A mázhoz: 200 g 70%-os csokoládé
200 g sárgabarack lekvár/

2009. február 21., szombat

Segíííítsééég!!!!!

Ha még egyszer meglátom a TV Paprika-n, hogy Bede Robi sonkás miújságot csinál hangosan fogok zokogni. Nem tudok úgy a TV Paprika-ra kapcsolni, hogy ne Bede Robit kéne néznem, azon belül is a sonkás miújságját. Borzalmas!!!
Tényleg nincs más? Tényleg nincs pénz másra??
Sok főzős műsort nézek, itt is, ott is a "kábelen". Ez az adó ugye azért van, hogy összegyűjtse a legjobb, legérdekesebb gasztro műsorokat. Néha sikerül is nekik, egy-két nézhető műsort összeszedni, de tényleg csak néha! Az igazi sztárséfek műsorára valószínű nincs pénz, ami nem is lenne baj, mert nem csak ők léteznek.
Arra talán lenne egy kis pénz, hogy igényes saját műsorokat készítsenek. Kamerájuk van, berendezés van, műsoridő van, akkor hol a hiba?? Talán ott, hogy nincs egy normális kameraérzékeny ember, aki még főzni is tud?
A "kicsik" (Tomi, Zoli) alakulnak, bár még beszédtanárra szükség van ...
Fő attrakciójuk, a mi Robink. Ő minden képzeletet felülmúl. Honnan szedték ezt az embert. Szédületes önelégültséggel tudja előadni magát. Minden kreativitás, beszédtudás, és úgy általában tudás nélkül. Bármelyik gyakorló háziasszony, akit az utcáról csak úgy találomra behívnának simán lefőzné. És ő az TV Paprika "arca", félelmetes. De ha már itt van, és őt kell nézni, akkor könyörgöm csak egy pici szerénységet kérek!
A Bede Robi típusú szakácsok figyelmébe ajánlanám A bűvös szakács egyik általam nagyon kedvelt "Pofonok" című cikkét!

Bátraké a szerencse ...

Mindenek előtt kicsit szabadkoznom kell, mert már napok óta nem került fel új recept. Sajnos rajtam is kifogott a járvány, és bár nem vett le teljesen a lábamról, de valahogy a konyha megérezte a hiányomat. Most már azonban teljes bedobással itt vagyok :) Nem is akármivel ...
Ma kipróbáltam magam, képes lennék-e csúcsgasztronómiát alkotni :) ??
Mindenki döntse el sikerült? (szerintem van még mit fejlődni, de ha a házi körülményeket veszem alapul akkor nem is olyan rossz az eredmény)
A sütinek nincs különösebb neve, mondjuk azt, hogy Hullámos sütemény szederhabbal.


A tejet a cukorral alaposan elkeverem, ha kell kicsit megmelegítem, hogy jobban elkeveredjen. A lisztet, a porcukrot, a kakaót átszitálom, majd apránként hozzáadom a tejet. Hozzáadom a tojásfehérjéket, alaposan elkeverem, hogy ne legyen csomós.
Egy sütőpapírra öntöm a masszát, és szépen vékonyra kisimítom. 180 C-os sütőben kb. 10 perc alatt kész.
Innentől kezdve kicsit gyorsan kell dolgozni, különben nem lesz hullámos a süti. Gyorsan egyforma téglalapokra vágom, és két, egymástól pár centi távolságra rakott fakanál nyelére fektetem a lapokat. Ha egy picit vastagabbra sikerült a tészta, valami nehezék kell rá, mert nem alakul ki a hullám. Így hagyom kihűlni.
A tölteléket úgy készítem, mint a tiramisu töltelékét, annyi különbséggel, hogy teszek bele pár szem szedret. A tojássárgáját a cukorral habosra keverem, beleteszem a mascarponet, majd mehet bele a szeder és a legvégén a tojásfehérje kemény habja.
A kihűlt tésztákat megtöltöm a krémmel, és kb. fél órára a hűtőbe teszem, hogy a krém megdermedjen.
Tálaláskor a tányért tetszés szerint lehet díszíteni, vagy csak egyszerűen megenni és kész ... :)

/tészta: 60 ml tej, 75 g barna cukor, 75 g procukor, 150 g liszt, 15 g kakaópor, 2 tojásfehérje
krém: 150 g mascarpone, 3 ek cukor, 3 tojás, 10 szem szeder/

2009. február 20., péntek

Én kis kertész ... 2

Mint ígértem időszakonként hírt adok az erkély-kert alakulásáról. Jó és rossz tapasztalatokról egyaránt.
A bazsalikom és a spenót azóta hatalmasat nőtt. Ha közel hajolok már érezni lehet a bazsalikom illatát :)


A rucolám is szépen növekszik, ha akarnám a pici levélkéket már felhasználhatnám díszítésnek, de hagyom még nőni, hagy érje meg legalább a "pubertás" kort :)
És most jöjjenek a rossz tapasztalatok:
A többi magocska még nem mutatkozik, aminek valószínű az a oka, hogy másfajta földet használtam. Az első kettő tálkánál én választottam a földet, sajnos nem tudom mi a neve, és azóta sem láttam olyat, de ha megtalálom azonnal megírom a pontos típust.
A többinél már a szakemberre hallgattam és az ő ajánlásának megfelelően vettem és kevertem a földet. Eddig úgy néz ki hiba volt másra hallgatni, és nem az ösztöneimre :)
Miután a remény hal meg utoljára még várok egy hetet hátha kibújnak, mert remélem, csak "nehezebb" a föld, és nem tudnak a hajtások olyan gyorsan utat törni maguknak.
Türelem!!!

2009. február 18., szerda

A desszertszalon


Eötvös Lóránd azt írta, hogy "Jobb egyszer látni valamit, mint arról tízszer olvasni."
Hát én a Váci Desszertszalonról már olvastam, ugyan nem tízszer, de egyszer is elég volt ahhoz, hogy eldöntsem, ide el kell jutnom.
Ma sikerült, és nem csalódtam :)
Gyönyörű az üzlet, amitől már csak a pultban sorakozó sütemények szebbek.
Szeretek, vagy inkább szeretnék cukrászdába járni. Itt kérek elnézést a desszertszalon tulajdonosától, hogy egyszerűen "lecukrászdázom", a kis szentélyt, de az én képzeletbeli, tökéletes világomban így néz ki és ilyen süteményeket lehet kapni "a" cukrászdában.
Szóval szeretnék cukrászdába járni, de sajnos közel-távol nem találok olyat, ahol igazi sütemények vannak, igazi ízekkel.
Itt megtaláltam! És tudom, hogy nem utoljára tettem meg azt a közel 100 km-t.
Ötféle sütit kóstoltam.
A Somlói galuskát, ott helyben el is fogyasztottam, a többit hazahoztam és hosszasan ízlelgettem őket.
A Macaron Rouge, a francia klasszikus egy málnás-erdei gyümölcsös variációja, amelyben a roppanós tészta és a folyékony gyümölcsszósz tökéletes harmóniában vannak egymással.
A Rosemary pikáns külső máza, a selymes krém, és a leheletnyi rozmaring egyedisége nálam vitte a pálmát.
Tonkababos csokoládétárt-ról csak annyit tudnék mondani, hogy tökéletes.
Szégyen vagy nem de sajnos az ötödik desszert nevét nem tudtam megjegyezni, és - ebből is látszik még a gyakorlatlanságon - elfelejtettem felírni :) Közhelyes lenne megint az írni, hogy tökéletes volt? De hát az volt! Mandarinos krém, belül csokoládé mousse, ropogós "gyöngyökkel" ... ugye nem is kell többet mondanom róla.
Tőlem megkapja a "külön utazást is megér" kategóriát :)


2009. február 16., hétfő

Magyar Borok Bálja


Immár negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Borok Bálját, 2009. február 28. napján.
A Bálon a rengeteg program, borkóstolás között ismét kiosztásra kerül a Gál Tibor Emlékdíj, melynek kiosztásával a magyar borkészítés egyik legismertebb, nemzetközi szinten is elismert alakjának, Gál Tibornak állítanak emléket. Az előző három alkalommal a következő borászok részesültek az emlékplakettben:
- 2006-ban LŐRINCZ GYÖRGY, a ST. ANDREA pincészet borásza,
- 2007-ben BOCK JÓZSEF borász,
- 2008-ban pedig GERE ATTILA borász.
Kíváncsian várom idén ki részesül a megtiszteltetésben.

Míg ez kiderül, addig is lássuk milyen ételekkel és természetesen borokkal készülnek az estély szervezői a vendégeknek.
Étvágygerjesztő:
Chateau Vincent Prestige Brut
I.
Chateau Vincent Evolution Rosé / Garamvári Vencel
Hideg előétel:
Kaviáros blinik Bükki krémsajtos San Daniele tekercsekkel
és málna-balzsamos miskulánciával
II.
Szárhegy 2007 / Konyári János
Nagy halfogás:
Lazachabbal takart St. Péter hal szellőtészta köpenyben,
szegfűgomba mártással
III.
Szekszárdi Kadarka Siller 2007/Takler Ferenc
Átvezető fogás:
Tárkonyos nyúlpaprikás tésztakehelyből,
juhtúrós zöld gánicával
IV.
Egri Blauburger 2006 / Vincze Béla
Főfogás:
Áfonyás tócsnival tornyozott szarvas érmék
feketeszeder szósszal
V.
Soltvadkerti Ezerjó 2006 kései /Frittmann János
Desszert:
1000jó édes kompozíció

2009. február 15., vasárnap

Narancsos rizstorta


Ami finom, az finom!
Édességre vágytam, és alkotni is szerettem volna, így megszületett ez a finomság.
A riszt a szokásos módon megfőzöm, annyi különbséggel, hogy a tejbe egy kiskanál narancsvirágot teszek. A szokásos mód azt jelenti, hogy 20 dkg rizs, 1,2 l tej, 3 ek cukor, és most ehhez jött a narancsvirág. Addig főzöm, néha megkeverve, míg a rizs teljesen magába szívja a tejet, mint egy jó rizottónál.
Amíg a rizs készül, addig elkészítem a narancsot. Alaposan megmosom, mielőtt hozzákezdek. Teljesen megpucolom, amit annyit jelent, hogy minden apró kis hártyától, fehérségtől megszabadítom.
Kisebb darabokra vágom, és két kanál cukorral felteszem főzni, addig főzöm, míg az egész kicsit kocsonyás, lekvárállagú lesz.
Amikor a rizs már majdnem kész beleöntöm a Cointreau-t, és még egy pár percig kevergetve főzöm. Ha teljesen kész, leveszem a tűzről, belekeverem a vajat, és egyenként a tojásokat. Ezután kerül bele a frissen készült narancs lekvár.
Egy kivajazott tortaformába öntöm, és a 180 C-ra előmelegített sütőben 45 perc alatt el is készül.
Melegen, hidegen bárhogy finom.

/20 dkg rizs, 1,2 dl tej, 5 ek cukor, 2 narancs, 1 kk narancsvirág, 3 cl Cointreau, 2 ek vaj, 2 egész tojás, 1 tojássárgája/

Én kis kertész ....

A héten nagy elhatározásra jutottam. Ültetek. Tudom, hogy elég furán hangzik ez innen a 3. emeletről, de hátha sikerül, nem csüggedek. Igaz nem aznap adok hírt az ültetvényről, mikor elültettem őket, hanem ma, mert már látvány is van.
Az első körben bazsalikomot és spenótot ültettem, ami már három nap múlva megmutatta magát, mára pedig már a gyönyörű kis zöld száracskák is előbújtak.
A látványon felbuzdulva folytattam az ültetést. Már egy egész fűszerkerthez való magocska vár a föld alatt arra, hogy életre kelljen és megörvendeztessen a termésével.
Ültettem, ugye már mondtam, hogy bazsalikomot, spenótot, majd rozmaringot, oregánót, kakukkfüvet, madársalátát, petrezselymet, és rucolát. Még "keltetőben" vannak, mert hideg van és valahol meg kell erősödniük, mielőtt a végleges helyükre kerülnének, a balkonládába.
Még soha nem hallottam, hogy spenótot lehetne balkonládába termeszteni, de veszteni valóm nincs, ha 3 cm-re megnőnek a levélkék, én már akkor is remek salátákat fogok belőlük készíteni :) Igaz főzelék nem lesz belőle, de hát elsőre nem is ez a cél.
A fűszernövények nagy dézsába kerülnek, a saláta-félék, pedig szintén balkonládába :)
Izgalmas vállalkozás, majd rendszeresen közlöm, az erkély-kert alakulását, éledését, és természetesen a felhasználását.

2009. február 14., szombat

Rakott krumpli variáció

Gyakran előfordul, mármint a nem profi konyhákban (oké sajnos néha "profi" konyhában is), hanem itthon, hogy az étel külalakja, nem annyira fotogén, viszont kihagyhatatlan egy gasztroblogról.
Sajnos ez a rakott krumpli szerű is egy azok közül az ételek közül, amely nem igazán illik a "gastro-design" kategóriába, de az íze ...
Ez egy nem hagyományos, krumpli-tojás-kolbász-tejföl rakott krumpli, hanem kicsit az is, meg nem is :)
Vettem darált húst, és először úgy volt, hogy lasagna lesz belőle, de sajna elfelejtettem tésztát venni, és ez a ház előtt jutott eszembe. Na sebaj gondoltam ügyes kislány, nem rest és pikk-pakk gyúr egy kis tésztát, de mire felértem sikerült lebeszélni magam róla :))
Úgyhogy, ez a rakott krumpli a következő módon született.
Feltettem a serpenyőt, mikor forró lett beleöntöttem az olíva olajat, míg ez a kettő elérte a megfelelő hőmérsékletet gyorsan apróra vágtam egy hagymát. Ebből baj nem lehet. A hagymára rádobtam a húst, amíg fehéredett gondolkodtam, hogyan tovább?
Beugrott a borsó, az sem ronthatja el, így került bele a borsó. Jöhet a fűszer, találomra :) és hogy mi került a kezembe először? Az oregánó, és a sorsom megpecsételődött. Innen már csak úgy jöttek a fűszerek, az alapanyagok és pár perc múlva előttem gőzölgött egy borsós, húsos szósz olaszosan.
Igazából tészta illett volna hozzá, de gondoltam az úgy túl egyszerű, ezért megfőztem pár szem krumplit. Gondoltam jó kis rakott krumpli lesz belőle, és lett is ...
Meghámoztam, felkarikáztam a krumplit és szépen sorba raktam a jénai aljába, amit előtte kikentem vajjal.
A krumpli rétegre gondoltam ráteszem a borsós húst, de ekkor jutott eszembe, hogy ugye valamikor még reggel lasagnát szerettem volna csinálni és ugye egy rakott krumplit sem ront el a besamel, így az is került bele. Szóval egy réteg krumpli, besamel, hús, besamel, krumpli, besamel, és természetesen az elmaradhatatlan sajt.
Bedobtam 30 percre 200 C-os sütőbe.
Fantasztikus lett ez a lasagnának induló rakott krumpli szerű fotózhatatlan ebédféleség. :))



/1/2 kg darált hús, 1 nagyobb fej hagyma, 1/2 kg borsó, paradicsom szósz, 1 gerezd fokhagyma, 5 nagyobb krumpli, besamel mártás, só, bors, oregánó, bazsalikom, petrezselyem, sajt/

2009. február 12., csütörtök

Créme brulée

Ha a Csokoládé Mousse a legszexisebb édesség, akkor a Créme Brulée a legérzékibb.



A vaníliás lágy krém és a ropogós karamell...
Egy picit macerás, de a végeredmény mindent visz!
A tojást a cukorral fehéredésig keverem. A tejet a narancsvirággal felforralom. Mikor felforrt a tej, leveszem e tűzről és 1-2 percig kevergetem, hogy egy picit hűljön. Ez azért fontos, mert ha nagyon forró a tej, könnyen édes tojás rántotta lesz a keverékből.
Mikor hűlt egy picit a tej, leszűrve, apránként hozzákeverem a tojáshoz. Kis (vagy egy nagy) szuflés tálkába töltöm.
Egy mélyebb tepsibe teszem a tálkákat és forrásban lévő vízzel felöntöm a tepsit, úgy hogy a tálkák kb. háromnegyedéig érjen a víz. 150 C-ra előmelegített sütőben 40 perc alatt elkészül.
Kiszedem a tepsiből a tálkákat, eredetileg hagyni kellene kihűlni, és utána betenni a hűtőbe, de miután tél van egyszerűbb a helyzet. A tálkákat leterítve kirakom az erkélyre és 1 óra alatt tökéletesre hűl.
A tálalás előtt kb. fél órával kiveszem a hűtőből, vagy behozom a szobába az erkélyről, azért, hogy mert akkor a legfinomabb mikor szobahőmérsékletű.
A Créme Brulée másik nagyon fontos eleme az égetett karamell. Sok helyen olvastam, hogy grill sütőben pillanatok alatt meg lehet a tetején a cukrot karamellizálni, de ez nekem őszintén bevallom soha nem sikerült. Ezért vettem egy kézi karamellizálót. Ezzel tényleg pillanatok műve, már csak a megfelelő cukrot kell kiválasztani. Nekem a barna nádcukor vált be.
természetesen ezt is eperrel díszítve tálalom.
Bárki kipróbálhatja! Biztos a siker!

/2,5 dl tej, 2 egész tojás, 6 dkg cukor, 1 vanília rúd belseje, 1 tk narancsvirág, 3 tk barna nádcukor, pár szem eper/

Valentin-nap



Nemsokára itt a Valentin-nap.
A Csokoládé Mousse az egyik legszexisebb desszert, és tökéletes választás Valentin-napra. A csokoládé, tartalmazza azt a vegyületet, amit akkor termel a szervezetünk, mikor szerelmesek vagyunk, ezért afrodiziákumnak számít.
A tojásokat szétválasztom, a sárgáját a cukorral kikeverem, a fehérjéket pedig kemény habbá verem.
A csokoládét vízgőz felett megolvasztom, belekeverem a porcukrot, leveszem a gőzről és belekeverem a tejszínt, majd a cukros tojássárgáját. Beleöntöm a Cointreau-t, alaposan elkeverem. A tojáshabot nagyon óvatosan, hogy ne törjön össze a hab, beleforgatom a csokis krémbe.
Tálkába vagy pohárba rakom, és legalább 3 órára a hűtőbe teszem, még jobb ha egész éjszaka a hűtőben áll.
A csokoládéhoz elengedhetetlen az eper. Tudom februárban egy kicsit drága mulatság, de eper nélkül szinte elképzelhetetlen (számomra)a csoki mousse és Valentin-napon "belefér", egy ilyen kiadás.


/10dkg jó minőségű csokoládé, 3 egész tojás, 1 tojás fehérje, 2 ek porcukor, 2 ek langyos tejszín, 3 cl Cointreau/

2009. február 11., szerda

Penne húsgombóccal


A tészta, mindig, minden időben tökéletes étel. Azért is jó, mert annak is sikerélményt nyújt, aki nem kifejezetten a konyha ördöge. A tészta millió fajta lehet és millióféleképpen el lehet készíteni. Az egyszerű paradicsomos tésztától a bonyolultabb lasagna-ig. Ma egy picit bonyolultabbat készítettem, mármint ha a húsgombóc bonyolultnak számít.
A darált húst összekeverem, apróra vágott, de még jobb ha lereszelt hagymával, tört fokhagymával, zsemlemorzsával, tojással. Majd fűszerezem sóval borssal, petrezselyemmel, és a végén egy kevés konyakkal nyakon öntöm. A keverékből apró golyókat gyúrok és kevés olíva olajban megsütöm.
Serpenyőben kevés olajat (ha lehet abból az olajból amiben a húsgombóc sült) forrósítok, és egy evőkanál lisztből világos rántást készítek. Egy pohárka borral és tejszínnel felengedem, csomómentesre keverem, majd mustárral, sóval, borssal, petrezselyemmel fűszerezem.
A tésztát forrásban lévő vízben, a megfelelő ideig "al dente"-re főzöm.
Mikor megfőtt a tészta, leszűröm és beleteszem a szószba. Összekeverem, ha picit sűrű a szósz, akkor a tészta főzőlevéből öntök hozzá egy keveset. A húsgombócokat is a tésztához keverem, és forrón tálalom.
Díszítésnek megszórom apróra vágott petrezselyemmel.
Egy pohárka finom fehér bor, és tökéletes az élmény.

/30 dkg darált hús, 4-5 ek zsemlemorzsa, fél fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 tojás, 3 cl konyak, 3 dl olíva olaj, 50 dkg penne tészta, 5 dl tejszín, 1 ek liszt, 1 ek mustár, egy csipet cukor, só, bors, petrezselyem/

2009. február 10., kedd

Gombóc paradicsommal



Ismét egy kis klasszikus újjáélesztése.
Már gyerekkoromban is szerettem a paradicsomszószt, egyszerű sós vízbe főtt krumplival, de most egy kicsit másképpen "sikerült".
A paradicsom szószt, bazsalikommal, petrezselyemmel, fokhagymával kicsit olaszosan fűszerezve készítem el.
A krumplikat héjában megfőzöm, és egy nagyobb tálban összetöröm. A hagymát kevés olajon, pici sóval megdinsztelem. A szalonnát apróra vágom és kisütöm a zsírját. A zsemlét kockára vágom és serpenyőben megpirítom.
A hagymát és szalonnát, zsírjával együtt a krumplihoz keverem. Fűszerezem, petrezselyemmel, rozmaringgal. Hozzákeverek egy egész tojást, és a legvégén beleteszem a pirított zsemlét.
Két nagyobb fóliát egymásra rakok, és megkenem olíva olajjal. A krumplis keverék felét ráhalmozom, szorosan feltekerem, hengerré formázom és forrásban lévő vízben kb. 25-30 percig főzöm. Ha kész kb. 1 órát pihentetem, hagyom hűlni.
Egy óra elteltével, kicsomagolom és forró serpenyőben kevés olajon szép piros kérget sütök rá.
Ferdén szeletelve tányérra rakom, paradicsomszószt teszek köré és rá. A tetejére egy kis parmezán, és már csak az evőeszköz hiányzik.
Különleges, hogy a könnyű (paradicsom) és a nehéz (szalonna, krumpli) étel milyen harmóniát tud alkotni egy tányéron.

/3-4 nagyobb krumpli, 1 nagy fej hagyma, 1 zsemle, 2-3 dkg szalonna, 1 egész tojás, só, rozmaring, petrezselyem, parmezán/

Mini bukta

Nesze neked fogyókúra! :)
Ma reggel a kisboltban láttam buktát. Hatalmasat és gondolom nem túl sok töltelékkel :) Emlékszem soha nem szerettem a buktát, pontosan az előbbiek miatt. Rengeteg tészta és a lekvár csak mutatóba. Ezen felbuzdulva, nekiláttam a sütésnek és már kész is.



Az élesztőt kevés cukor és liszt társaságában langyos tejben megfuttatom. A lisztet, cukrot, a kovászt, a tojást, a rumot, reszelt citrom héjat, pici sót összegyúrom annyi tejjel, hogy sima rugalmas tésztát kapjak. Ezután jöhet a megolvasztott vaj.
Jól eldolgozom és lisztezett tálba, egy konyharuhával letakarva, meleg helyen megkelesztem.
Ahhoz, hogy tökéletesre sikerüljön a kelt tészta, több nagyon fontos tényezőt kell figyelembe venni:
1. minden alapanyag legyen szobahőmérsékletű, de még jobb, ha egy kicsit langyos
2. Nem szabad, hogy a tészta "megfázzon", ne legyen huzat, illetve télen ne nyissuk rá az ablakot
3. A tésztát alaposan, hosszú ideig kell gyúrni, vagy dagasztógépben dagasztani, tökéletesen simának rugalmasnak kell lennie
4. Ahhoz, hogy a tészta megkeljen langyos, meleg helyen kell minimum 1 órát pihentetni

Mikor megkelt a tészta, kettéveszem és mind a két darabot alaposan átgyúrom, majd ismét hagyom kb. fél órát pihenni.
Az idő eltelte után lisztezett deszkán kinyújtom és négyzetekre szabom. Minden egyes négyzetbe egy kis, vagy nagyobb kanál (igény szerint) szilvalekvárt teszek és betekerem. Egy picit bevizezem ecsettel a szélét és összeragasztom, hogy ne nyíljon szét sütéskor.
Tepsibe rakom a pici buktákat, de azért szellősen, mert sütés alatt a kétszeresére nő. A bukták a tepsiben pihennek addig míg a másik adag is elkészül.
Az első tepsi bukták tetejét felvert tojással megkenem és már mehet is be a 200 C-ra előmelegített sütőbe. Kb. 20 perc alatt gyönyörű pirosra sül.
Porcukorral meghintve tálalom.

/60 dkg liszt, 8 dkg vaj, 8 dkg cukor, 2 dkg élesztő, 3 tojás, 4-5 dl tej, 1 ek rum, 1 citrom reszelt héje, só, szilva lekvár/

2009. február 8., vasárnap

Egy fincsi vacsi....

Egy téli estén, bár erre csak az emlékeztet, hogy ránézek a naptárra, mert egyébként 10 fok van és esik az eső...
Na szóval, egy téli estén tökéletes vacsora a héjában sült krumpli. Ez egy variáció erre, mondjuk, ha adnék neki egy elegáns nevet, akkor az pl. töltött burgonya hagymalekvárral lenne.


Sajna nem mindig kapok olyan krumplit, ami alkalmas lenne héjában sütésre, ezért óvatosságból előfőzöm.
Mikor kész, kettévágom, kikaparom a belsejének a nagy részét, amit egy tálkában összetörök, egy kis tejfölt, petrezselymet, parmezánt, sót keverek hozzá. Visszatöltöm a krumpliba. A töltelék tetejére egy kis kanál libazsírt teszek és megszórom sajttal. Mehet is be a 200 C-os sütőbe.
Míg a krumpli sül, elkészítem a hagymalekvárt. Két nagyobb fej lila hagymát, apróra vágok és kevés olíva olajon megfuttatom. Mikor kezd üvegesedni, 2 evőkanál cukrot rakok rá, és egy csipet sót. Picit karamellizálom. Fél deci száraz fehérborral és fél deci balzsamecettel felengedem. Fedő alatt lassú tűzön, lekvár állagúra főzöm, ehhez kb. pont annyi idő elegendő, amennyi idő alatt a krumpli megsül.
Amikor a sajt szép, mosolygósan, pirosra sült a krumplin, tányérra teszem, mellé rakom a hagymalekvárt és egy kevés tejfölt.
Petrezselyemmel díszítem.

English Rose Muffin


A muffin egy nagyon egyszerű és nagyon közkedvelt sütemény. Millió és millió variációja van. Két dolog ami szükséges hozzá, egy jó alaprecept és színes fantázia.
Én is készítettem már simát, csokisat, karamellásat, aszalt szilvásat ... stb
Ma egy újabb fantázia-muffint alkottam. Ami az ízét adja az a különleges angol tea és a habcsók.
Az English Rose tea, egy tökéletes keverék. A tea íze könnyed, közepesen erős, és fantasztikus ízesítésű. Az ízeket a finom trópusi gyümölcsök, de leginkább az egzotikusan édeskés, illatos rózsaszirom adja.
A teából készítek egy eszenciát.
Az alaprecept szerint szükséges szárazanyagokat, lisztet, cukrot, sütőport egy nagyobb tálban összekeverem és hozzáadom folyékony hozzávalókat, a tejet, tojást, teát, olajat, vanília kivonatot. Összekeverem, nem kell nagyon simának lennie, ezért én nem is szoktam használni robotgépet, csak úgy simán fakanállal. Összetöröm a házi habcsókot és belekeverem a tésztába.
Két módja van a sütésnek. Az első és egyszerűbb a muffin formájú tepsi, kibélelve muffin papírral, belekanalazom a tésztát és 200 C-ra előmelegített sütőben 20 perc alatt szép mosolygósra sütöm.
A másik variáció, mikor nincs muffinsütőnk. Ekkor sem kell kétségbe esni, mert egyszerű a megoldás. A muffinos papírt duplán használom, és rakom egymás mellé a sima tepsibe, ebbe kanalazom a tésztát. A dupla papír megtartja a formáját és így is szép formás muffinokat kapunk. A sütési hőfok és idő változatlan.
Stílusosan az ízt adó teával tálalom :)

/250 g liszt, 175 g cukor, 1 tk sütőpor, 200 ml tej, 50 ml tea eszencia, 1 tojás, 90 ml olíva olaj, vanília kivonat, 2 nagyobb habcsók/

2009. február 7., szombat

Tejberizs gazdagon!

Ha a reggeli a gyermekkori emlékek jegyében telt, akkor gondoltam az ebéd is valami "gyerekes" lesz.
Szerintem az egyik legkedveltebb gyerek menü, a tejberizs. Jó, jó, de azért tettem bele egy kis csavart, hogy ne csak a mezei rizs legyen.
Tegnapról maradt pár tojásfehérje. Gondoltam nem kéne kidobni, ezért csináltam belőle porcukor és vaníliakivonat hozzáadásával habcsókot. A tojás fehérjét félig felverem, és folyamatosan hozzáadom a porcukrot és vanília kivonatot. Amikor úgy látom, hogy kezd fehéredni a hab, teszek bele egy csipet sót, hogy fényesebb legyen. A habverőt beállítom a legmagasabb fokozatra és kb. 7-8 percig folyamatosan keverem, amíg fényes, hófehér habbá nem változik a tojás. Egy tepsibe sütőpapírra teszem a kész habot és 150 C-ra előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt megsütöm. Ezt fogom használni a rizshez.
Hagyományos módon megfőzöm a rizst. 20 dkg rizst felöntök 1,2 liter tejjel, beleteszek 2-3 evőkanál cukrot és vaníliakivonatot, vagy vaníliás cukrot. Lassú tűzön, néha megkeverve készre főzöm.
Mikor kész a rizs, kiteszem egy tányérba. Teszek rá valamilyen gyümölcsöt, ha nincs akkor befőttet, konzervet. Én leginkább a mandarin befőttet szeretem, mert az édes mellé nagyon illik a picit savanykás mandarin, és jól is mutat a narancssárga.
A korábban megsütött habcsókot rátöröm, és csokoládé öntettel meglocsolom. A csokiöntetet nem én csináltam, mert szerintem nem attól vezet valaki jól egy konyhát, hogy mindet sajátkezűleg készít, hanem az is nagyon fontos, hogy milyen alapanyagokat használ. Én általában a flakonban kapható Lindt csokoládé szósz használom, nagyon praktikus, mert csak bele kell tenni forró vízbe, pár perc alatt felolvad a csoki és kész a mártás.



Finom, érdekes és nincs olyan, aki ne szeretné ... :)

Retro melegszendvics


Reggel elöntött a nosztalgia. A kezembe akadt egy évekkel ezelőtti gyerekzsúros fénykép. Eszembe jutott, hogy mi lenne ma ha tartani kellene egy gyerekzsúrt, és mi volt akkor. Ma hatalmas buli, színes falatkák, mázas muffinok nélkül el sem képzelhető, de régen ...
A gyerekzsúrok kedvenc elemózsiája volt, párizsival töltött kifli. Nevezzük egyszerűen csak retro melegszendvicsnek.
Nagyon egyszerű és azért is remek, mert emlékeim szerint egyedül is meg tudtam csinálni (oké némi segítséggel).
A párizsit ledarálom, egy tálba teszem és hozzáteszek májkrémet, mustárt, tejfölt, egy nagyon pici pirosaranyat, a színe miatt, alaposan összekeverem.
A kifliket félbe vágom és kicsit kikaparom a belét. Megtöltöm a kifliket és már mehet is be az előmelegített sütőbe.
Mikor kész lett, megkóstoltam és szinte hallottam a gyermekkori zsúrok kacagós ricsaját.
Jól kezdődött a nap :)

2009. február 5., csütörtök

Faberge tojás



Az, hogy egy Faberge tojás hogyan kapcsolódik a gasztronómiához nehezen tudnám megmagyarázni, talán a tojás... :) /Picit erőltetett :)/
Mindegy ami szép, az szép és nem hagyhattam, hogy ez a gyönyörűség ne szerepeljen itt.
Egy Faberge tojás, oh az álmok netovábbja ....

Szivárvány süti

A szivárvány süti onnan jutott eszembe, hogy szerettem volna valamit sütni, de igazából semmi sem volt itthon :) és kedvem meg nem volt lemenni a boltba. Amúgy is a boltba járás nem serkenti az ember fantáziáját.
Volt itthon liszt, vaj, cukor, tojás, ami pont elegendő egy piskótához. De ez így egy kicsit snassz lett volna, ezért egy csavart tettem bele.
Miután bekeverem a tésztát háromfelé veszem. Az egyikbe, eper aromát (piros), a másikba mandula aromát (zöld), a harmadikba curacao aromát (kék) teszek. Sütőpapíron egymás mellett megsütök 200 C-ra előmelegített sütőben 20 perc alatt.
A kész tésztát szín szerint három felé vágom és mind a hármat megkenem kajszi lekvárral. Egymásra teszem őket és sütőpapírba csomagolva fél órára beteszem a hűtőbe.
Egy tábla (100 g) jó minőségű étcsokit egy evőkanál vajjal felmelegítek, és szépen a süti tetejére simítom. Mehet vissza a hűtőbe, addig míg a csoki megszilárdul.
Mutatós és fincsi.


/250 g liszt, 250 g cukor, 250 g, vaj, 4 tojás, 1 kk sütőpor, vaníliakivonat, 3 ek tej, 100 g étcsokoládé, 1 ek vaj, kajszilekvár, eper-, mandula-, curacao-aroma/

Tejfölös zöldséges csirke



Eddig amíg csak főztem, és nem írtam le, addig fel sem tűnt, hogy milyen egyszerű és gyors kajákat főzök. Ami igaz, az igaz, hosszú, macerás ételeket hétvégén vagy ünnepkor csinál az ember. Akkor meg kell adni a módját, de hétköznap sokkal fontosabb szempontok is vannak, úgy mint időtényező. Fontos, hogy minden pillanatok alatt kész legyen és az íze sem elhanyagolható!
Ma is így készült a vacsora! Pikk-pakk és ehetünk.
Egy csirkecombot kifilézek és pici olajon pirosra sütöm, majd kiszedem egy tányérra.
Lehet kapni mirelit brokkoli-karfiol-sárgarépa keveréket, amiből mindig van a mélyhűtőbe. Egy kevés olíva olajon, csíkokra vágott császárszalonnát pirítok, és rádobom a zöldséget. Fűszerezem: só, bors, bazsalikom, oregánó.
Mikor látom, hogy zöldség kezd pirulni, visszateszem a csirkét.
5 evő kanál tejfölt, 2 evőkanál tejet teszek rá, és beletörök egy gerezd fokhagymát. Ha valaki, kicsit szaftosabban szereti akkor még egy pici tejet hozzá lehet tenni.
Mikor összerottyant, akkor megszórom apróra vágott petrezselyemmel és tálalom.
Díszítésnek az egész petrezselyemlevelek nagyon mutatósak.

2009. február 4., szerda

Egy csésze ...

Pár napja nézelődtem a neten és fantasztikus dolgokat találtam. A fantasztikus nem biztos, hogy a legjobb szó rá, inkább őrült dolgokat, őrült drága dolgokat.
A szép és drága dolgok nézegetése, engem mindig jókedvre derít. Először is azért, mert általában ami drága az szép is, és a szép dolgok nézegetése az ember lelkét simogatja. Másodszor, néha megdöbbent, de általában inkább mosolyra késztet az, hogy mire költhetném az egyébként elkölthetetlen pénzemet, ha lenne :)
Íme egy tökéletes példa arra, hogy miből isszák a reggeli kávét a pimaszul gazdag kávéfüggők :)


Az 1763-ban, a porosz uralkodó által alapított luxusmárka, a KPM Berlin Porcelánmanufaktúra, az első osztályú minőséget igyekszik az elegáns, fényűző külsővel ötvözni.
Az arany és kobaltkék színű kávéskészlet Európa harmadikként alapított percelánműhelyéből kerül ki, amely manapság az egyik vezető luxuscikk gyártója.
A minőség, a szépség és a luxus ebben a kávés szettben tökéletes harmóniát alkot.
A kávés szett limitált szériában, mindösszesen 88 példányban készült.
A csészét és a csészealjat 24 karátos arannyal futtatták, és mindegyik darabot egy-egy gyémánttal díszítették.
Azért, hogy ez a gyönyörűség a vitrinbe vagy a reggeliző asztalara kerüljön igencsak mélyen kell a gyűjtőknek a zsebükbe nyúlni.
A szett ára csupán 30 ezer euró :)
Látva a csészét, ami első ránézésre is felidézi a rég eltűnt korok dicsőségét, a királyi, cári udvar fényét, nem meglepő, hogy a KPM Berlin vevőköre leginkább az orosz milliomos-milliárdos réteg közül kerül ki.

A képet a www.deluxe.hu-n találtam.

Csirkecomb olaszosan

Egyszerű csirkecombból némi rafinériával fenséges falatokat lehet készíteni. Nem kell hozzá más csak egy kis mediterrán "fuvallat" :)
A csirkecombokat bedörzsölöm sóval, borssal, bazsalikommal, és olíva olajon, egy kevés hagyma társaságában elősütöm. Mikor a combok alja egy kis színt kap, akkor átteszem egy jénaiba és 200 C-os sütőben szép pirosra sütöm.


A rizst a szokásos módon elkészítem. Az olíva bogyót és a kukoricát késsel apróbbra vágom.
Tálaláshoz, a formát (egyszerű fánkszaggató), a belsejét megolajozom, hogy ne tapadjon rá az étel, és a tányér közepére teszem.
Szépen sorban belenyomkodom a rizst, majd a kukoricát, majd megint rizs, olíva bogyót és ismét rizst.
Leveszem a formát, mellé helyezem a csirkecombot. Megkenem a csirkét pesto szósszal, illetve a rizsre és a tányérra is teszek még belőle.
Egy kis mediterrán hangulat ebben a szomorkás, esős időben.
Egy pohárka chardonnay hozzá és még a napsütést is érezni lehet :)

2009. február 3., kedd

Mont d'Or


Legendák keringenek arról, hogy hogyan került a Mont d'Or receptje Charbonnières-be.
Az egyik legenda szerint 1871-ben Bourbaki tábornok serege a Jura fennsík erdein keresztül kényszerült visszavonulásra. Ember emlékezet óta ez volt a leghidegebb tél. Az erdőben, egy tehéncsorda került elébük. A gulyást Roguin-nak hívták. Ő volt az, aki megismertette velük a titkos receptet - a Vacherin Mont-d'Or receptjét ...
Másik legenda szerint már 1854-ből is találtak feljegyzést a sajt létezéséről...
A Mont d'Or fehér nemes penésszel bevont, lágy sajt.
Jellegzetes csomagolása, fenyőkéregcsík veszi körül, és különböző méretű kerek fenyődobozban kerül a boltokba.
A Mont d'Or érdekessége továbbá, hogy a sajtot kizárólag ősszel és télen készítik, augusztustól márciusig. A tejet oltják, formázzák, fenyőkéreggel körbekötik, fenyőpolcon érlelik, sűrűn forgatják, sós vízzel mossák és kb. 3 heti érlelés után kerül a fenyődobozba.
Az egyik legkiválóbb fondüt lehet belőle készíteni. A sajt tetejét meglocsolom egy kevés olíva olajjal, fehér borral, és a közepébe egy gerezd fokhagymát szúrok. Alufóliába csomagolom, 200 C-os sütőben kb. 10 perc alatt megolvad.
Friss, ropogós bagettel, egy pohárka fehér borral .........

Pasta con la ricotta


Ha az egész nap a rohangálásról szól, akkor is kell időt szakítani az evésre. Ha délben nem eszek semmit, akkor este felé irány a hűtő és megeszek mindent amit találok. Ez ugye nem túl szép dolog és hát nem is nagyon egészséges, ezért nagyon odafigyelek, hogy ne maradjon ki az ebéd.
Ma nem volt sok időm, de mégis szántam pár percet az ebédre. Vicces, de tényleg pár perc az egész, és ebben már az evés is benne van.
A Pasta con la ricotta, a lusta, vagy sietős emberek étele.
Az elkészítése nem tart tovább annál, amennyi idő alatt megfő a tészta és már lehet is enni.
Felteszem a vizet főni sóval, majd mikor forr belerakom a tésztát. Ma már szinte mindegyik tészta dobozára rá van írva, hogy hány percig kell főzni. A magyar tésztáké általában 10-12 perc, míg az olasz tészták főzési ideje 8 percnél megáll.
Amíg fő a tészta, egy kis tálkában összekeverek 2 ek ricottát, 2 ek langyos tejet, fűszerezem sóval és egy kevés szerecsendióval.
Mikor a tészta megfőtt (al dente) leszűröm, tányérba, rá a ricottát és parmezán sajtot.
Gyors, finom és tényleg csak 15 perc evéssel együtt.
Ha este lenne, ittam volna hozzá pár korty chardonnay-t is :)

2009. február 2., hétfő

Budapesti Operabál

Javában dúl a báli szezon és nyakunkon a bécsi, a budapesti operabál és számos egyéb olyan rendezvény ahol fantasztikus, gasztronómiai csodákat tálalnak fel.
Az első alapvető kérdés az volt számomra, hogy mit ennék, ha elmennék a Budapesti Operabálra.
Lássuk idén mivel kápráztatják el a Gundel mesterei a vendégeket a 2009. február 21-én.

Pezsgőkísérő falatok
Quiche Lorraine,
Füstölt sajt szerpentin,
Lazacos háromszög,
Tepertős pogácsa,
Libamájas gallér,
Szezámos batyu baconnel

Felgördül a függöny
Libamáj torta meggy balzsammal
Vadkapor ecettel marinált füstölt pisztráng mézes chilis mustár coulis-val
Vadcseresznye teában pácolt kacsamell birs rakottassal gyömbér tükrön
Zöldség terrin kertünk füveivel illatosítva

A Sugár úti Palota báljaiból 125 év kedvencei
Sörben pirult mangalica derék fenyőmagvas parajjal töltve gesztenyés juharsziruppal kakukkfüves gombákkal, cukkinivel
Borókás őzfilé vörös áfonyával, mandulával krusztázva ribizli szósszal
Császárvargányával töltött gyöngytyúk melle kardamomos vilmos körte pürével
Zsályás zöldség rizottó

Sajt intermezzo
Sajtválogatás: bleu de causses, kecskesajt, pavé touraine

A nagy desszert finálé
Fehér csokoládé mousse csokoládé hengerben, sült csokoládé ágyon

A képeket és a szöveget a Budapesti Operabál hivatalos honlapjáról vettem kölcsön.

Téte de Moine


A Téte de Moine nevet a svájci sajt az 1790-es évek óta viseli, azonban a sajtnak a története ennél jóval régebbi időkre nyúlik vissza. A Bellelay Monostort 1136-ban alapították, hat évvel később II. Ince pápa a szerzetesrendet pápai áldásával megerősíti.
A Bellelay-i szerzetesek az XIII. század fordulója körül tesznek először említést a monostorban készülő sajtról. Ebben az időben a sajtot a szerzetesek fizetőeszközként használták.
Első konkrét írásos feljegyzés a "Bellelay Sajt"-ról a bellelay-i monostor apátjának 1570. augusztus 16-án a basel-i hercegprímásnak írt levelében található.
A Francia forradalom idején a rendet feloszlatták, de a szerzetesek folytatták a sajt gyártását, a monostor helyén alapított, királyi tejüzemben.
A 19. század közepén, a krími háborút lezáró, párizsi békeszerződés megkötése után Bellelay-ben ismét fellendül a gazdaság és elindul a kereskedelem. A 19. század végére a környéken több tejüzem alakul, és nagyjából 10 tonna Téte de Moine-t exportáltak külföldre, még olyan távoli országba is, Oroszország.
Ettől kezdve a sajt sikere töretlenül ível felfelé, a mai napig is.

A Téte de Moine fűszeres ízű, kemény sajt, kizárólag legeltetett és szénával takarmányozott tehenek tejéből készül. A tejet fejés után 24 órával fel kell dolgozni. Különös ismertetőjegye, hogy viszonylag kicsi átmérőjéhez képest magas, 10-15 cm.
A sajtot préselés után 12 órára sófürdőbe teszik, majd az érlelés során is rendszeresen mossák sós vízzel, hogy kialakuljon a kéreg kenőcsös rétege. 3 hónapig érlelik. Egy sajt 0,7-2 kg.

A Téte de Moine-t nem szeletelik, hanem gyalulják, ehhez a sajthoz kifejlesztett eszközzel, a "girolle"-lal. A sajt felső rétegét, kalapját levágjuk. A girolle-t átfúrjuk a sajt közepén, majd az eszköz körbeforgatásával vékony, fodros rózsákat gyalulunk.
A Téte de Moine, "szerzetesek feje" nevet onnan kapta, hogy a gyalult sajt úgy néz ki, mint a szerzetesek tonzúrája.
A sajthoz, mind fehér, mind vörös bor illik.

Új témák ...

A gasztronómia a kultúra és az étel közötti összefüggés tudománya, vagy művészete. sokan vallják azt is, hogy a "kettő együtt". "A gasztronómia mindannak intelligens ismerete, ami összefügg a táplálkozással" – írta Anthelme Brillat-Savarin, a 200 éve élt gasztrofilozófus.
A gasztronómia kifejezés nem csupán a főzés tudományával kapcsolatos. Hiszen ez csak egy kis része e tudományág vizsgálati körének. A gasztronómia a kultúra számos összetevőjét tanulmányozza, az ételből kiindulva. Így csatlakozik egymáshoz a képzőművészet, a társadalomtudomány, a természettudomány és még a műszaki tudományok is az emberi lény étkezési rendszere körül.
/Wikipedia/

A fentieken felbuzdulva, miután sok minden belefér ebbe a témába, a recepteken kívül, úgy döntöttem, hogy sok egyéb érdekes témával fogom a blogot színesíteni. Remélem minden kedves olvasóm örömére :)

Sajtos kenyérleves


Miközben elmajszoltam az utolsó szelet cheesecake-t, azon gondolkodtam, hogy mit kéne enni ebédre. Oké, oké ezt gyereknek nem nagyon szabad, mármint ebéd előtt édesség, de azért a felnőttkorban is kell lenni valami jónak :)
Számba vettem a lehetőségeket, tegnapról maradt egy kis marhahúsleves, de annyi már nem, hogy egy jót lehessen enni belőle, arra meg pláne nem elég, hogy eltegyem alaplének. Maradt még csirke-nokedlival, de ehhez semmi kedvem. Nézzünk szét: van az a kis leves, van kenyér, van mozarella nem is kell más.
Készítek egy jó kis Kenyérlevest.
Furán hangzik, de nagyon finom és talán a leves nem is igazán jó szó rá, én inkább egytálételnek mondanám.
A kenyeret megpirítom és mindkét oldalát megkenem fokhagymával. A mozarellát jól lecsepegtetem és felszeletelem.
Veszek egy kis jénait és elkezdem rétegezni, kenyér, sajt, kenyér, sajt. A tetejére sajt kerüljön. A pikantéria kedvéért minden réteg mozarellára reszelek egy kevés parmezán sajtot. Sózom, borsozom. Mikor kész felöntöm az egészet húslevessel, és zsupsz be az előmelegített sütőbe. 200 C-on 15-20 perc alatt készre sül.
Nagyon finom, viszont nem igazán fitnesz, bár szerintem értékhatáron belüli :)

2009. február 1., vasárnap

Matt Armendariz



Számomra a blog írásnak az egyik legnehezebb része, a fénykép.
Itthoni körülmények között még nagyon nehéz kivitelezni, szép, szinte műtermi képeket. Igyekszik az ember, de hát nem mindig sikerül. Mikor kész egy étel, gyorsan kiszedem tányérra, próbálok valami kompozíciót alkotni, de sajnos az étel hamar elfogy, és nem nagyon van második lehetőség :)
Van azonban olyan website ahol szebbnél szebb képekre leltem.
Az eddig készült képeket, ha végignézem, amiket készítettem (mert a receptek fotóit én készítem), már látható a fejlődés :) Bár, hogy a blogomon mikor lesznek szinte művészi fényképek az ételekről azt nem tudom, de igyekszem.
Az egyik kedvenc helyem, ahol nézelődöm, és próbálom egyszer majd a szintet megütni képek terén az Matt Armendariz honlapja.
A képek magukért beszélnek.

www.mattbites.com
www.mattarmendariz.com


Ma szülinapot ünneplünk ...

Az ünnepi menü húsleves lesz és paprikás csirke. És természetesen egy szülinapon elengedhetetlen, a szülinapi torta. Eszterházy? Dobos? Oroszkrém? Á dehogy!
Csokoládés cheesecake (sajttorta)



Egy ilyen feladat megoldásához természetesen segítséget is kell hívnom. És, hogy méltó legyen az alkalomhoz, ezért egy háromcsillagost választottam: Gordon Ramsey-t :)
A kekszet turmixgépben összedarálom, az olvasztott vajat hozzákeverem, kivajazott torta formába nyomkodom, és 190 C-ra előmelegített sütőben kb. 5 percig sütöm, majd kiveszem és hagyom kihűlni. A sütőt hőfokát 170 C-ra visszaveszem.
Amíg az alap hűl, hozzálátok a krém elkészítéséhez. A mascarponét, a krémsajtot, a tojásokat és a cukrot összekeverem. Ehhez óvatosan hozzákeverem a vízgőz felett megolvasztott csokoládét.
A túrót a keksz alapra öntöm és 45-50 percig sütöm.
Akkor van kész mikor a torta teteje már megkeményedett, de még rezeg.
Még melegen egy késsel körbe vágom a tortát, és hagyom kihűlni, hogy a töltelék teljesen megszilárduljon.
Csokoládé öntettel tálalom.

/150 g keksz, 50 g olvasztott vaj, 250 g mascarpone, 200 g krémsajt, 2 nagy tojás, 35 g cukor, 150 g étcsokoládé/

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...