Egy téli étel, egy nyári hozzávalóval! Bevallom, mikor először eszembe jutott, kicsit kételkedtem a sikerességében, de bejött.
Még nincs teljesen vége a cseresznye szezonnak, mert az olyan későn érő fajták, mint ami a kertben van, még csak most szedhető, úgyhogy nem vagyok a poszttal elkésve. Bár valószínű a meggy és a sárgabarack is hasonlóan finom lesz, mert természetesen azokat is kipróbálom.
Szóval a lényeg: vegyünk egy alap, mindenki fejében, házi szakácskönyvében megtalálható kalácstésztát. Egy olyan tészta, ami mindig bejön, megkel, jól viselkedik még sanyarú körülmények között is :)
Ha nem lenne, annak segítségül visszautalnék az én mindig sikeresen elkövethető receptemre, a karácsonyi kalácshoz.
Szóval, bedagasztom, megkel és itt jön a csavar. Nem fonom, hanem nyújtom.
Szép vékonyra, olyan vékonyra, amilyenre a tészta engedi. A kinyújtott tésztát megszórom zsemlemorzsával. Ez azért kell, hogy felvegyen valamennyit a cseresznye levéből. Rászórom a kb. 1 kg magozott cseresznyét (miért van az, hogy egy mag mindig kerül a sütibe?) és rendesen megszórom cukorral.
Óvatosan feltekerem, nem olyan egyszerű, mint egy bejglit feltekerni, mert a nagy cseresznyeszemek folyamatosan ki szeretnének szabadulni :)
Megkenem a tetejét tojással és 200 C-on sütöm kb. 40 percig.
Melegen, mikor még szétégeti az ember száját a forró cseresznye, akkor lehet belőle a legtöbbet enni :)
Nagyon finom! és rettentő kalóriaszegény :)))
1 megjegyzés:
Kérek egy nagy, naaaagy szeletet!!
Megjegyzés küldése