És még egy káposztás étel :)
Ezt nagymamám barátnőjétől tanultam, aki a háború után hozzáment egy lengyel tiszthez és évekig élt Lengyelországban. Ez egy tradicionális lengyel étel, ami némileg eltér a mi töltött káposztánktól, de nem sokban :)
Ezt lehet főzni fazékba, de sokkal finomabb római tálba. A tálat szépen beáztatom és mehet a munka.
A káposzta tölteléke megegyezik azzal, amit tegnap csináltam, annyi különbséggel, hogy egy kicsit több rizs kell bele, mert úgy lazább a gombóc.
Szóval, mikor töltött káposztát készítek, mindig félre teszem az adag bekevert töltelék egyharmadát, teszek hozzá még egy tasak rizst.
Egy nagy fazékban felteszek főni annyi vizet, sóval, amennyi ellepi a fej édes káposztát. A káposztának a torzsát kivágom és beleteszem a hideg vízbe, majd szépen lassan elkezdem főzni. Folyamatosan, ahogy főnek a levelek, úgy "hámozom" a káposztát, és úgy mint rendesen betöltöm a tölteléket a édes harasztba.
A római tál aljába vagy szalonnát, vagy libazsírt teszek, ez opcionális, de az olaj nem adja vissza az ízeket annyira. Szépen beterítem az alját már félig megfőtt haraszttal. Erre pakolom a kis töltéseket, szorosan egymás mellé. Sorban egymás mellé és egymás tetejére, nem kell a sorok közé káposzta levél.
Mikor kész, akkor a tetejére ismét harasztot teszek, és a léből, amelyben a káposzta fej főtt egy-két szedőkanállal öntök alá.
Két és fél órára sütőbe teszem, mindig hideg sütőbe, mert a római tálnak együtt kell felmelegednie a sütővel.
Ha megsültek a töltések, még nincs kész a dolog.
Tálalás előtt, serpenyőben libazsíron megpirítom a töltéseket.
Tejföllel isteni!
Sajnos egy problémája van, a pirított káposztával körített töltés annyira finom, hogy nem lehet abbahagyni, és észrevétlenül hatalmas mennyiség csúszik le.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése