2010. március 24., szerda

Smarni

Ez egy olyan étel ami már többször kifogott rajtam. Nem azért, mert nem tudom elkészíteni, hanem azért, mert egyszerűen képtelen vagyok jó képet készíteni róla, de most már meguntam ez van és kész, nem tudok jobbat. Próbáltam délben, este, reggel, vakuval, vaku nélkül, és ennyi. Ez a kép ma készült a reggeli napsütésben :)
Ránézésre még mindig úgy néz ki, mint egy rosszul sikerült tojásrántotta :) de tuti nem az!


A smarni eredetéről több legenda is szól. Az egyik ilyen legenda szerint Erzsébet királyné (Sisi) részére készítette az udvari szakács könnyű desszertnek, a diétája alatt. Azonban az étel nem a császárné, hanem a császár tetszését nyerte el és innentől az egyik kedvenc édessége lett. Másik legenda szerint maga császár készítette el egyik éjjel, mikor megunta a szigorú diétát amit előírtak neki.
A legvalószínűbb történet az eredetéről, az, hogy a császár egy vadászat alkalmával egy szegény parasztházba látogatott be és ott az asszony ezt tálalta fel a császárnak, nem lévén más étek a házban. Ezek után a császár gyakran készítette el magának a smarnit az udvarban is.
Valóban egy nagyon könnyű és gyorsan elkészíthető édességről van szó, ami tökéletes egy ebéd megkoronázásra, de reggeli vagy uzsonna időben is.
2 tojást szétválasztok és a fehérjéből könnyű habot verek, majd félre teszem.
2 tojás sárgáját, egy citrom reszelt héjával, egy púpozott evőkanál liszttel, 1,5 dl tejföllel, 1 evőkanál cukorral, egy csipet vaníliás sóval és 50 ml tejszínnel szép simára elkeverem.
Hablapáttal óvatosan hozzákeverem a tojáshabot.
Egy olyan serpenyőben amit be tudok tenni a sütőbe, vajat olvasztok. Beleöntöm a tésztát és pár percig hagyom a gázon, hogy egy kicsit megszilárduljon az alja. Ez kb. egy másfél perc.
180 C-ra előmelegített sütőbe teszem a serpenyőt 10 percre. Mikor letelik a 10 perc kiveszem 4 részre vágom a már félig kész tésztát. Vigyázva mert én már többször fogtam meg a serpenyő nyelét automatikusan, ne mondjam milyen érzés :) a 180 C-os fém.
A tésztát megfordítom, visszateszem a sütőbe további 10 percre.
Ez idő alatt 3 evőkanál cukorból és egy evőkanál vajból forró karamellt készítek.
A kész smarnit kisebb darabokra vágom és beleteszem a karamellbe. Átforgatom benne, tányérra szedem és cukros tejföllel tálalom.
Azt szeretem ebben a smarni receptben, hogy nem száraz. Szaftos, puha és itt-ott ropogós a karamelltől. Nagyon finom.

2 megjegyzés:

Prometheus írta...

Nem lett egy kicsit csomós?
A császármorzsa egyik titka, hogy elég türelmesek legyünk az elkészítésénél. :D

Poly írta...

Nem egyáltalán nem csomós. Nem is lehet, mert az ennél a variációnál nagyon csúnyán kijönnének a csomók, pontosan azért mert nagy darabokból áll és nem "morzsa". Ha a tipikus "morzsa" forma akkor talán elnézhetőbb a csomó benne, de ennél nem.

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...