Cantucci

Két fronton is támadást kaptam. Először is, már két napja nézegetem a Dolce Vita blogon a cantucci receptjét, de valahogy eddig nem vettem rá magam a sütésre.
Ma megvettem a Stahl karácsonyi magazint és annak a 61. oldalán megint rámköszönt az olasz "keksz" :)
Nem volt menekvés meg kellett csinálnom :)


Egy bökkenő azonban mégis akadt, mert a lényeges hozzávalók nem voltak itthon, de ismét győzött a fantázia! A mandulát lecseréltem dióra, a meggyet kandírozott citromhéjra, a narancshéjat lime héjra.
Nagyon finom lett a pikáns a citrusok miatt.
A lisztet, a sütőport összekeverem. A cukrot, a tojásokat, a fahéjat, a lime reszelt héját, az olvasztott vajat és a sót összekeverem. Először próbáltam ki a vaníliás sót és le a kalappal ügyes volt aki kitalálta. Miután szinte minden sütibe kell egy csipet só, és ez vaníliával van ízesítve kettőt ütök egy csapásra :)
A száraz és folyékony komponenseket összekeverem nagyon alaposan. Hozzákeverem a citromhéjat és a durvára vágott diót.
Azt olvastam, hogy két rudat kéne belőle csinálni, de igazából nekem csak egyet sikerült, mert egy picit ragacsos lett.
180 C-ra előmelegített sütőben 30 percig sütöm majd, még melegen felszeletelem. A szeleteket szépen egymás mellét teszem a tepsibe és még 10 percre visszateszem a sütőbe.
Ahogy, Krisztina írta szép aranybarnára kell sütni. Azt hiszem tökéletesre sikerült :)
Az ajánlás szerint édes borba, Tokajiba mártogatva finom. Teával próbáltam és hibátlan, de csak úgy ropogtatva is.

/25 dkg liszt, 15 dkg cukor, 10 dkg dió, 10 dkg kandírozott citromhéj, 1 lime lereszelt héja, 2 dkg olvasztott vaj, 2 egész tojás, 2 tojásfehérje, kevés őrölt fahéj, csipet só, 1 teáskanál sütőpor/