Már többször készítettem kijevi csirkét a szokásos, feltekerős-panírozós módon, de az Orosz Kulinária könyvben találtam egy izgalmasabb formát. Egy kicsit így macerásabb, de megéri egyszer kipróbálni.
Ahány fő, annyi csirkecombcsont és annyiszor negyed csirkemell szükséges.
Először a fűszervajat készítem el. Bár a könyvben csak sima vajjal készítik, de ennél a résznél ragaszkodtam a jól bevált petrezselymes vajhoz. Elkészítem és visszateszem a hűtőbe.
A combcsontokat egy pillanatra forró olajba mártom, hogy átsüljön, és véletlenül se maradjon nyers (ezt a könyvben nem írták, de én a biztonság kedvéért sütöttem egy kicsit).
A kihűlt csontokra egy-egy vajgolyót tapasztok, és az egészet befedem az előre kiklopfolt csirkemellel. Jól összenyomkodom, majd bepanírozom. Duplán.
Liszt, sóval borssal ízesített felvert tojás, majd zsemlemorzsa. A tojás és a zsemlemorzsa "lépést" megismétlem, majd egy tányérra téve visszateszem a hűtőbe kb. 2 órára.
Fontos, az olajnak nagyon forrónak kell lenni, hogy mikor beleteszem a húst hirtelen kérget készítsen és ne szivárogjon ki a fűszervaj.
Szép pirosra sütöm és tálalható.
Figyelem! A vaj kifolyik a húsból, ezért fontos, hogy ne legyen túl nagy a vajgombóc. Nekem egy kicsit nagyra sikerült :)
Most majonézes krumplisalátával tálaltam, de szerintem a krumpli bármely variációja tökéletes hozzá.
Finom és nagyon jól mutat :)
1 megjegyzés:
Igen, így van, semmi sajt! Így ismerte meg a világ ezt az ételt még valamikor 1914 előtt. A Dobos C. József-féle szakácskönyben is mintha benne lenne. A combcsont persze csak dekoráció. S ha még a csirke húsa is igazi lenne! Sajnálom a fiatalokat, hogy csak kevesen ismerhetik meg közülük az eredeti ízeket, mint amilyen egy hagyományos baromfiudvarban felnőtt csirke húsáé. De félre a nosztalgiával, biztos nagyon finom volt, igazi ünnepi étel. Üdv: Podruzsik
Megjegyzés küldése