Egy régi kedvenc

Pár évvel ezelőtt, mikor még lelkes kosár szurkoló voltam, előfordult, hogy ha úgy volt időnk elutaztunk ide-oda a csapattal meccsre. Egyik alkalommal Kecskeméten voltunk és mert ugye enni azt kell beültünk egy kedves kis étterembe. Ha megfeszítenek se tudnám megmondani a nevét, illetve azt merre található :)
Egy biztos, hogy nagyon finomat ettünk. Én, mint már akkor is rendes "gasztro-őrült" naná, hogy a legizgalmasabb ételt választottam :)
Ez volt a Tonhalas penne forró málnamártással!
Minden nyáron felkerül itthon is az "étlapra", mikor érik a málna.
Reggel, bár mondhatnám eszem annyi amennyi látszik :) szedtem egy jó adag málnát. Pár perc szedegetés után a lábamat nem tudtam felemelni a két napja folyamatosan esővel áztatott földről. Mókás látványt nyújtottam az öt centis sár-talppal :)
A málna megvolt, már csak meg kellett várni a vacsoraidőt!
A tésztát felteszem főzni, most azért ez az első lépés, mert a penne picit lassabban fő meg.
Amíg a tészta fortyog, elkészítem a kétféle mártást. A tonhal konzervet (egész darabos, nem olajos) lecsepegtetem, a hagymát apróra vágom, a málnát megmosom.
Olíva olajon a hagymát üvegesre dinsztelem, majd mehet rá a tonhal. Sózom, borsozom, egy kevés oregánó és egy leheletnyi bazsalikomos olaj. Ennyi.
Egy marék málnát felteszek egy kis lábasba 3 cl tejjel és 1 ek cukorral, illetve 2 ek balzsamecettel. Hagyom, hogy felforrjon.
Mire a két mártás kész, addigra a tészta is megfő. A tonhalra szedem a forró tésztát egy pici tésztalé kíséretében. Hagyom, hogy egy picit megpiruljon.
Tányérra szedem, meglocsolom bőségesen a forró málnaszósszal és egy-két málnaszemmel díszítem.
Hihetetlenül finom!!!!!!!!!!!!!