A kép pár nappal ezelőtt készült és most nem is arról szeretnék áradozni, hogy milyen gyönyörű is egy cseresznyefa mikor virágzik.
Most egy sokkal egyszerűbb és "földhöz" ragadtabb dologról, a gyomlálásról.
Soha nem gondoltam volna, hogy a gyomlálás mindamellett, hogy hasznos dolog, cseppet sem fárasztó, és egyáltalán nem unalmas dolog.
Sajnos a kert "epres" részét nem tudtuk felásni, mert a korábbi években egy picit el lett hanyagolva és mire oda jutottam, hogy "rendrakás", addigra a pici levélkék olyan szépen zöldelltek, hogy sajnáltam őket, így maradt a kicsit kesze-kusza "ültetvény" :)
Mára szépen megnőttek, és viszonylag sok virág is megjelent a bokrokon. A bokrokkal együtt azonban a gyom is gyönyörűen megnőtt és elszaporodott.
Este, munka után a szokásos kert-túrámon, arra is jártam, és mese nincs, most vagy soha, nekiláttam a gyomlálásnak.
Az első egy-két gyom olyan szépen kijött, minden erőfeszítés nélkül, hogy szinte öröm volt csinálni. És így ment végig.
Szinte észre sem vettem, hogy repül az idő. Közel másfél óra alatt ez egész "eper-föld" megszabadult az ártalmas, életerőt elszívó gyomnövényektől.
El sem fáradtam és az egész napi fáradtság elillant mire végeztem.
Bolondosan hangzik, de közben megbeszéltem az eperrel, hogy lesz szíves sok-sok gyümölcsöt hozni.
A gyomlálás fénypontja az volt, mikor elkezdett fújni egy kis szél, és a cseresznyefáról felém fújta a virágszirmokat.
Szinte filozofikus magasságokba repített a virágszirom "havazás", a lemenő nap és a könnyed meleg szellő csodálatos pillanatképe. Sajnos nem volt nálam fényképezőgép :(
És, hogy mindezt miért írtam le? Nem tudom :)
Néha teljesen haszontalan posztok is kellenek egy blogra, mert attól élő, hogy a "gazdája" is tud badarságokat írni :)
u.i.: már van 4 zöld paradicsomom, és 3 pici paprikám kint szabadföldön :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése