Első látogatásom színhelye, Eger, egyik legszebb, leghangulatosabb terén lévő étterem a Senátor ház.
Korai ebéd időben érkeztünk, még nem olyan hangos a terasz :)
A szép napsütéses idő mindenkit mosolygóssá tesz, bár a nagy meleg ront egy picit a hangulaton :)
A felszolgálónk, egy picit morcos, ami fogható a hétfőre, de lehet, hogy már előre látja a fél órával későbbi rohamot, ennek ellenére kedvesen ajánlja a napi menüt, ami nem igazán tartozik a kedvenceim közé ezért marad az étlap.
Úgy gondoltam, választunk egy könnyebb és egy nehezebb ételt, több fogásos ebédre nem igazán van esély, mert az adagok hatalmasak és egy is bőven elég.
Miközben figyelem tér nyüzsgését, megérkezik a vizünk is, citrommal, ami jó pont ebben a nagy melegben :)
Egy picit hosszú időnek tűnt míg kihozták az ételt, de lehet, hogy csak én vagyok éhes nagyon? Nem vagyok még gyakorlott "kritikus" legközelebb órát is viszek magammal :)
Az óriás pulyka bécsi, valóban óriási. Egy ilyen viszonylag egyszerű ételt is szépen ízlésesen tálalnak, mutatós a tüllbe csomagolt negyed citrom :)
Friss, ropogós a bundája a pulykának és nem is olyan olajos, mint már sokszor tapasztaltam éttermekben. Talán én egy picit vékonyabban szeretem a rántott húst, de ez már egyéni igény.
A másik étel a Csípős fokhagymás spagetti parmezánnal. Mint, már az a blog címéből is kiderül ez az egyik kedvencem, kíváncsi is lettem, hogy itt milyen?
Az Aglio olio e pepperoncino végtelenül egyszerű étel, de pont emiatt nem is olyan egyszerű jól elkészíteni. Hát sajna a Senator házban sem sikerül ma valami jól, picit túlszaladt, mind a fokhagyma, mind a chilli :)
Nem tudom lehet-e ilyet, de jó tanács egy amatőrtől: sokkal finomabb lenne, ha nem törve, hanem szeletelve lenne a fokhagyma benne, mert akkor kicsit lágyabb az íze :)
Én sokkal dúsabban szeretem a tésztákon a parmezánt, éppen ezért kértem még, és minden gond nélkül kaptam is (jó pont).
Az ebédért 2500 Ft-ot fizettünk, ami nem túl vészes az egri árak mellett. Összességében kellemes egy órát töltöttünk az ebéddel, amihez hozzájárult az is, hogy menet közben a teraszon megjelent a főnök úr, aki mindig mosolyog, kedves, szinte minden asztalhoz odamegy, van a vendégekhez egy-két jó szava, barátként fogad mindenkit.
A hétfői ebéd után úgy gondolom, hogy a Senator ház nem rossz választás, ha valaki erre jár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése