Vadakat terelő juhász!
Írja József Attila az Altatóban! Ezt a verset rengetegszer hallottam gyermekkoromban, és miközben Kis Balázsnak, az anyukája "felvázolta" a lehetőségeket, mindig azon gondolkoztam, hogy én mi is szeretnék lenni! Nem emlékszem!
Most így felnőtt fejjel már tudom, mi szeretnék lenni!!! A New York Times étteremkritikusa!!!!!!!
Óh, édes élet!
Pár napja kaptam anyutól ezt a könyvet és azóta érzem, hogy rossz helyre születtem!!! :) Mindenkinek, akinek több kevesebb köze van a gasztronómiához ajánlom, hogy véletlenül se olvassa el ezt a könyvet, mert mély depressziós álomba zuhan, attól, hogy egyszer sem bújhat Molly, Chloe, Brenda vagy Emily bőrébe, és nem kóstolhatja végig mindazt, amit a hölgyek!
Ruth Reichl: Egy álruhás étteremkritikus titkos élete című könyv ajánlója így kezdődik "Azt hinnénk, étteremkritikusként dolgozni a világ egyik legjobb dolga. Ám amikor Ruth Reichl elkezdte a munkáját, rá kellett jönnie, hogy akár egy körözött bűnözőnek, neki is kiragasztják a fotóját az éttermek konyháiban, és jutalmat kap, aki leadja a drótot, mikorra várható a látogatása...."
Én minden további nélkül hajlandó lennék vállalni ezt a szörnyű életet :)
Nagyon jó és olvasmányos könyv! Fura érzés belülről látni az éttermek csillaghullását, vagy egekbe emelkedését! És mindazt a cselt és fondorlatot, ahogyan "kénytelen" a kritikus az éttermeket "becsapni" annak érdekében, hogy tárgyilagosan, máz nélkül írhasson róluk. Meg kell tapasztalnia hogyan bánnak vele, mikor mint ismert kritikus érkezik egy vacsorára, illetve azt is, hogy mi történik, ha nem egy a helyhez illő ruhában, váratlanul "esik be" ugyanabba az étterembe, bohókás társasággal! Van-e különbség? És milyen különbség? Kiderül, amint a könyvet a kezünkbe vesszük!
Fontos, hogy éhesen semmi esetre sem érdemes olvasgatni :) mert olyan élvezettel írja le Ruth Reichl az ételek kinézetét és ízét, hogy szinte a számba éreztem őket.
A könyv jópár remek receptet is tartalmaz!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése