2009. január 6., kedd

Csúnya, de finom



Ma. Ebéd. Brokkoli. Karfiol. Sárgarépa. Tonhal. Paradicsomszósz. Fokhagyma. Tejföl.
Forró wok-ban olíva olajon a brokkolit, a karfiolt, a sárgarépát megfuttatok. Só, bors, tört fokhagyma, oregánó. Mikor már látni lehet, hogy a zöldségek pirulnak, mehet rá a paradicsomszósz. Bolti :) Lehet sokan azt mondják, hogy ugyan már ilyet elkövetni! Hiába, én szeretem :)
Szóval mehet rá a paradicsomszósz, majd a hal. Ez is bolti :) Ezt is szeretem, de nem az olajosat, hanem a sós leveset :)
Tehát benne a hal, alacsonyra veszem a gázt és mehet rá a fedő. Pár percig fedő alatt összerottyantom, és megkóstolom hiányzik-e belőle valami, pl. só, mert állítólag abban gyenge vagyok, mármint a barátnőm szerint. Szerintem nem :) van íze az ételnek akkor meg minek agyon-sózni. Sajnos van egy olyan érzésem, hogy ez az állandó sóhiány, úgy általában, abból adódik, hogy sokan megszokták a vegeta sós, nekem szinte már csípősen sós ízét, és ezért, ha fűszerekkel próbálja pótolni az ember már nem is ízlik :(
Na, mindegy térjünk vissza a kajához. Szóval mikor egy picit főtt a fedő alatt, ismét feljebb veszem a gázt, és beleteszek két kanál tejfölt és átforgatom, forrjon egyet. A legvégén, mint mindig, mehet bele petrezselyem!
Tányér. Villa. Parmezán!!!
Valami csoda, csúnya, de finom :)
Ja és, hogy mi a neve??? Tonhalas zöldségek paradicsomszóban ?? :)

(Hozzávalók: fél brokkoli, fél karfiol, 2 sárgarépa, 2 gerezd fokhagyma, 2,5 dl paradicsomszósz, 1 doboz tonhal sós lében, 2 ek tejföl, só, bors, oregánó, petrezselyem, parmezán, olíva olaj)

Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...