Egy kis saláta

Mikor az ünnepek után az ember tudatosan próbálja korlátozni a kalóriabevitelt, akkor jutnak eszébe a világ legjobb ételei. Fantasztikus kreativitást ad a kényszer. Nagyon nehéz türtőztetnem magam, hogy ne süssek össze-vissza süteményeket, különbnél különb tésztákat. A bűnös gondolatok után jönnek, a pánikevések és az "inkább-holnaptól-kezdem" kifogások :)
Erre legjobb, ha valami olyat készítek, ami vagdosós, maszatolós, munkás, és alig várom, hogy kész legyen. Ez a saláta.


Ma is természetesen este, rám jött az hihetetlen "azonnal-ennem-kell-valamit" érzés. Fogtam magam kimentem a konyhába és összevágtam mindent amit találtam.
Paradicsom, olaj bogyó, paprika, uborka, ananász, kivi, tonhal, lila hagyma. Apróra, hogy minél több munka legyen vele, addig is elfelejtem, hogy jobb lenne inkább valami szendvicset, vagy spagettit enni :)
A tálba beledobálok mindent. Készítek egy öntetet (oliva olaj, só, frissen őrölt bors, balzsamecet, lime lé) Összekeverem.
Parmezán forgácsot rakok rá, és még valamit, egy csodaszert. Egy kiskanál vajban, felolvasztok egy evőknál cukrot, és egy marék durvára vágott diót szárazra pirítok benne. Ezt szórom a saláta tetejére.
Íz kavalkád!!! Fantasztikus!!!