1. Borkóstolás, borbírálat előírásai, módszerei
Gyakorlatilag a bort szinte mindenki minősíti, aki kapcsolatba kerül vele. Minősíti a
* a termelő folyamatosan a bor készítése, kezelése során, hiszen e nélkül nem tudná megállapítani a szükséges kezelések idejét, módját,
* a kereskedő, aki eldönti, hogy az adott tétel megvásárlásra kerüljön-e,
* a vendéglátó ellenőrzi a vendégének felkínálandó bor minőségét, az alkalomhoz, ételhez illő harmóniáját,
* a fogyasztó fogyasztás közben, valamint
* a szakemberek borbírálatok, borversenyek kapcsán.
Ezek a minősítések különböző szinteken történhetnek:
1. Leggyakoribb és legszabadabb szint, amikor egy társaság összejövetel közben borozgat, a felszolgált borokat megbeszélik, méltatják.
2. Ennél kötöttebb a borkóstolás, borbemutatás. Itt már egy vezető személy "vezeti fel", ismerteti az éppen felszolgált bort. A borok sorrendje itt már nem tetszőleges, hanem a kóstolási sornak megfelelő. Ilyen alkalom kapcsán szinte csak a borról esik szó. Bort minősítő szakszavak ismerete, borkóstolás alapvető szabályainak ismerete elvárt.
3. A legkomolyabban (akár törvényileg, határozatilag) szabályozott minősítések a borbírálat és a borverseny. Csak képzett, minősített kóstolók végzik általában.
A továbbiakban a borbírálat és a borverseny szabályaival foglalkozunk, mert a legtöbb megkötés ezeknél található, amelyek egy részét veszik csak figyelembe a többi szinten.
A borminősítés szintjeinek összehasonlítása
A. szint
helyszín: kötetlen
nyíltság: nyílt
szakszavak: hangosan
szabályozás: nincs (társaság)
B. szint
helyszín: kóstolóhelyiség, pince
nyíltság: nyílt, vagy utólag megbeszélt
szakszavak: hangosan
szabályozás: helyi szokás
C. szint
helyszín: kóstolóhelyiség
nyíltság: ZÁRT! (titkos) csönd van végig
szakszavak: csak írásban
szabályzás: törvény, határozat, helyi szabályzat.
A szöveg a Gödöllői Borbarát Klub írásának alapján készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése