Mint már korábban is írtam, kénytelen vagyok egy kicsit visszafogni magam az étkezés terén, mielőtt a felismerhetetlenségig fajulnának a dolgok :)
Sajnos ez az oka annak is, hogy mostanában kevesebb recept kerül fel a blogra. Bárki kipróbálhatja, hogy napi rendszerességgel gasztro-blogot ír, úgy, hogy saját maga készíti, fotózza és kóstolja az ételeket, és közben megpróbál "fogyózni" :) Lehetetlen!!!
Ezért úgy döntöttem egy rövid ideig most több poszt lesz általában a gasztronómiáról, alapanyagokról, és az ezt körül vevő dolgokról, mint a receptek.
Na azért teljesen nem állok le a receptekkel sem, mert a most kialakított és eddig bevált rendszer amivel megpróbálom kordában tartani a kilókat, megengedi, hogy fincsi, és nem is annyira, - mint ahogy ez a fogyis kajákra jellemző - jellegtelen ételeket is egyek.
A lényeg a mennyiség! Jó, jó nem is untatok senkit azzal, hogy mi ez, meg hogy is van ez. /talán ha beválik megosztom a "titkot":)/
Amiért igazából ezt leírom, az az, hogy bemutassam a két kis segítőmet!
Az ember legjobb barátja ugye mint tudjuk a kutya, na de ha ebből kettő is van az már kész baráti társaság :)
És, hogy ők miben tudnak segíteni a fogyásban??
Hát azzal, hogy elkunyizzák annak az egyébként is csekély adagnak a felét, amit kimérek magamnak egy-egy étkezésre :) /Remélem ezt a posztot a tesóm nem olvassa, mert ő azt vallja, hogy a kutya egyen a táljából, az "asztalnál" semmi keresnivalója :). Innen üzenem, most "hivatali" engedéllyel kunyerálnak és kapnak fincsi falatokat!/
Igazából Foltos az, akire minden esetben lehet számítani. Ő teljes mellszélességgel mellettem áll, megérti a problémámat :), úgy van vele, hogy amit én megeszek, attól neki sem lesz baja, és, ha ezzel még segít is ... :)
Pamaccsal már más a helyzet! Ő csak az igazán ínyenc falatokat eszi meg, bár a tészta az bármikor és bármilyen formában jöhet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése