A Téte de Moine nevet a svájci sajt az 1790-es évek óta viseli, azonban a sajtnak a története ennél jóval régebbi időkre nyúlik vissza. A Bellelay Monostort 1136-ban alapították, hat évvel később II. Ince pápa a szerzetesrendet pápai áldásával megerősíti.
A Bellelay-i szerzetesek az XIII. század fordulója körül tesznek először említést a monostorban készülő sajtról. Ebben az időben a sajtot a szerzetesek fizetőeszközként használták.
Első konkrét írásos feljegyzés a "Bellelay Sajt"-ról a bellelay-i monostor apátjának 1570. augusztus 16-án a basel-i hercegprímásnak írt levelében található.
A Francia forradalom idején a rendet feloszlatták, de a szerzetesek folytatták a sajt gyártását, a monostor helyén alapított, királyi tejüzemben.
A 19. század közepén, a krími háborút lezáró, párizsi békeszerződés megkötése után Bellelay-ben ismét fellendül a gazdaság és elindul a kereskedelem. A 19. század végére a környéken több tejüzem alakul, és nagyjából 10 tonna Téte de Moine-t exportáltak külföldre, még olyan távoli országba is, Oroszország.
Ettől kezdve a sajt sikere töretlenül ível felfelé, a mai napig is.
A Téte de Moine fűszeres ízű, kemény sajt, kizárólag legeltetett és szénával takarmányozott tehenek tejéből készül. A tejet fejés után 24 órával fel kell dolgozni. Különös ismertetőjegye, hogy viszonylag kicsi átmérőjéhez képest magas, 10-15 cm.
A sajtot préselés után 12 órára sófürdőbe teszik, majd az érlelés során is rendszeresen mossák sós vízzel, hogy kialakuljon a kéreg kenőcsös rétege. 3 hónapig érlelik. Egy sajt 0,7-2 kg.
A Téte de Moine-t nem szeletelik, hanem gyalulják, ehhez a sajthoz kifejlesztett eszközzel, a "girolle"-lal. A sajt felső rétegét, kalapját levágjuk. A girolle-t átfúrjuk a sajt közepén, majd az eszköz körbeforgatásával vékony, fodros rózsákat gyalulunk.
A Téte de Moine, "szerzetesek feje" nevet onnan kapta, hogy a gyalult sajt úgy néz ki, mint a szerzetesek tonzúrája.
A sajthoz, mind fehér, mind vörös bor illik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése